Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK –Örökül hagytuk, örökül kaptuk – Sonsuza kadar bıraktık, sonsuza kadar aldık címmel. Az Ízek párosa című novella szerzőjével, az ankarai egyetem Hungarológiai Tanszékének tanárával, Sevgi Can Yağcı Aksel-lel kulturális párhuzamokról és a nyitottság fontosságáról beszélgettünk.

Az év legjelentősebb képzőművészeti eseményeként nyílt meg április 6-án a szentendrei Művészetmalomban az Európai Iskola – Veszélyes csillagzat alatt (1945–1948) című nagyszabású, több mint kétszázötven művet felvonultató tárlat.

A rendszerváltozás utáni magyar külpolitika legfontosabb eredményeként huszonöt évvel ezelőtt csatlakoztunk a NATO-hoz. Az EU-tagságunknál is fontosabb ez, mert a történelem legsikeresebb katonai-politikai szövetsége biztosítja a gazdasági kibontakozásunkhoz nélkülözhetetlen békét.

„Jaj, lábaim, miért nem vagytok otthon ott, ahol az, ki kormányozta léptünk.”

Szívesen pillantunk be mások otthonába. Érdekes olyan házaspár egykori lakásait szemügyre venni, amelynek mindkét tagja tervezéssel és az otthon művészetével foglalkozott. A Walter Rózsi-villa új kiállítása a XX. század közepére repít vissza.

Ezúttal nem egy modern vagy kortárs zeneműre, hanem egy meglehetősen régi képre: Bosch Zenei Poklának bemutatására esett a választásom.

Elérkezett némileg dekadens világunkba a poszthumanizmus eszméje, válaszul a klímaválságra, túlnépesedésre, globalizációs ártalmakra meg a többi legújabb kori civilizációs nyavalyánkra. Zsille Gábor és Székelyhidi Zsolt költőkkel beszélgettünk arról, hogyan is látják mindezt irodalmárszemmel.

Szekernyés János Temesvár legjelentősebb mai helytörténésze. 2023-ban a Bánság fővárosának Erzsébetváros nevű városrészéről monumentális munkája jelent meg, mely számos tanulságul szolgál a román-magyar együttélés történetét tanulmányozó érdeklődő, sőt a magyar kisebbségpolitika részére is.

Ötven éve, 1974. május 21-én avatták fel az 1848–1849. évi szabadságharc egyik legkülönösebb emlékművét Budapesten: a Bécsi Légió budavári emléktábláját.

Friedrich von Schlegel nevezte az építészetet megfagyott zenének, Dorogi János munkáiban ez a megfagyott áramlás, és annak az anyagtól el nem különíthető, megfoghatatlan szellemi bázisa leginkább a zenére emlékeztet.

Kiállítása nyílt a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjas képzőművészeinek az osztrák Sankt Pöltenben, a Gallery Ausstellungsbrückében. A megnyitón üdvözlőbeszédet mondott Katka Krejcova, az Alsó-ausztriai Tartományi Kormányhivatal Művészeti és Kulturális Osztályának munkatársa, a kiállítást köszöntötte Rátóti Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke.