Hogy 1924-ben milyen volt az általános hangulat a többnemzetiségű Erdélyben? Nézzük, mit írt december 21-én a kor és a hely egyik legjelentősebb sajtóorgánuma, a Brassói Lapok.
„Az idei karácsony lesz az első, amely a naptáregyesítés folytán összeesik aromán karácsonnyal és nagyon valószínű, hogy amint az előjelek mutatják, ez az együtt ünneplés nem folyik majd le teljesen simán és akadálytalanul. Mint értesülünk, egyes falvakban a román lakosság úgy tekinti a naptáregyesítést, mint a magyarság nagy győzelmét, és lelkiismeretlen uszítóktól felbujtatva, akciót akarnak kezdeni a magyar karácsony megünneplése ellen. Így például Kolozson kijelentették, hogy magyar karácsonykor nem mennek templomba, a román karácsonyt akarják megtartani. – Látjátok, testvérek – mondták a lelkiismeretlen és felelőtlen izgatók –, lassan elvetitek románságotokat. A magyarok lepaktáltak a nagyurakkal, úgy hogy ti most meg sem tarthatjátok azokat az ünnepeket, amelyeket apáitok és nagyapáitok megtartottak, és arra kényszerítenek a magyarok ünnepén, az ő tiszteletükre tegyétek le a szerszámot és menjetek templomba.”
Az újságíró érdeklődött az „illetékes helyen”, ahol ezt tudta meg:
„– (…) Tervszerű és szervezett munka folyik már hetek óta. Mi szigorúan elrendeltük, hogy a jövőhéten, a magyar karácsonnyal együtt tartsák meg a hivatalos karácsonyt, akkor legyen kötelező munkaszünet, akkor legyen karácsonyi istentisztelet a templomokban, a román karácsony napjain pedig legyen minden templom kapuja zárva. (…) Biztos forrásból értesülünk, hogy az arra illetékesek a kommunista agitáció egy megnyilvánulásának tartják a falvak népének lázítását.”
Száz év múltán elmondhatjuk, hogy a karácsony-összehangolás sikerült, és a kommunisták is kikerültek a képből. Tudunk egy időben ünnepelni. És együtt?
A fénykép 1924 karácsonyán készült, valahol…
