XXXX

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. Ebben szereplő novellája kapcsán beszélgettünk Jale Elhadef írónővel.

A földrész talán legtekintélyesebb, legfejlettebb és egyben a gyarmatosítás egyik legsúlyosabb örökségével terhelt országa harminc évvel ezelőtt szabadult meg a faji elkülönítéstől, de a demokratikus átalakulás nem zökkenőmentes. A szavazók idén
a mérsékletet választották.

XXXX

Marilynne Robinson, a magyar olvasóközönség előtt is kedvelt, Pulitzer-díjas amerikai regényíró és esszéista új könyvében az Ószövetség főszereplőjének a kegyelmes Istent tekinti. Keresztény létére Krisztusra alig utal. Vajon célszerű-e ez az önkorlátozás?

A magyar történelem tanulsága szerint a jó képességű fiatalokat ki kell küldeni (tovább)tanulni a legkiválóbb külföldi egyetemekre és kutatóintézetekbe, a magyar kultúra külföldi terjesztése pedig a politikaiaknál tartósabb, megbízhatóbb kapcsolatokat teremthet.

Az Országút az EWTN Katolikus Televízióval együttműködve ősztől teremtésvédelmi
sorozatot indít. Az etnográfus író Zelnik József és a jezsuita szerzetes Sajgó Szabolcs
bevezető beszélgetésükben azon elmélkedtek, hogyan lehetne a teremtésvédelem
gondolatát a bibliai teremtés fényében elmélyíteni.

Bár az első három helyen mozifilmek – a Dűne 2, a Godzilla × Kong és az Oppenheimer – végeztek, a Magyar Filmadatbázis elemzése alapján összeállított TOP10-es streaming listán fele-fele arányban oszlanak meg az eredeti és a moziból streamingre került filmek.

A debreceni Déry Múzeum Megélt mesék című kiadványa a múzeumpedagógiának kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy hátrányos helyzetű gyermekekhez közel hozza a múzeumi foglalkozásokat. A kötet illusztrációit Bogdán János Amigó készítette, az Igazgyöngy Alapítvány gyerekrajzainak felhasználásával. 

Elhunyt Novák Ferenc koreográfus, rendező, etnográfus, a hazai táncházmozgalom életre hívója, aki 1931. március 27-én Nagyenyeden született, gyermekkorát Erdélyben, egyetemi éveit Budapesten töltötte. Alábbiakban a család írását adjuk közre.

Számomra egy közép-amerikai utazás volt a nyár fénypontja. Pintér Gábor érsek, hondurasi nuncius (az Országút rendszeres olvasója) úgy tervezte meg a látogatásom programját, hogy elsőként ne a súlyos szociális problémákkal szembesüljek.

Két csodálatos nő, két izgalmas festőművész – Keserü Ilona és Kun Fruzsina –, akiket ugyan generációk választanak el egymástól, mégis: számos szálon kapcsolódnak. Mindketten pécsiek, mindkettejük számára fontos igazodási pontot jelent Martyn Ferenc, mindkettejük műveiben egyfajta „gömbölyded” világ ölt testet.