Bálint Norbert-László a képzőművészeti egyetem festő szakán Gaál József osztályában tanul. A huszonnégy éves alkotó nemrégiben zárta második önálló kiállítását Délibáb címmel a Godot Galériában.

Mi járhatott a harminckét éves katolikus gondolkodó, Ervin Gábor fejében, amikor
1944 decemberében a Duna partján farkasszemet nézett a felsorakozott nyilas kivégzőosztaggal?

Örökség címmel publikálta új verskötetét Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, író 2024 nyarán. Hat ciklusba rendezve, hatvankilenc költemény közvetíti azt a konkrét és jelképes értelemben is vett örökséget, amelynek tételeiről és tétjeiről kérdezem a szerzőt.

Olaj- és akrilfestmények, különféle technológiákkal készített grafikai alkotások, klasszikus matériákból és újszerű anyagokból alkotott szobrok és installációk összessége adja a Közös többszörös újratöltve című kiállítás anyagát.

„Bakonyi Istvánnak, a pályaív rajzolat hív mesterének – holnapult barátsággal: Tamás Menyhért.” Ez a dedikáció pontosan harminc esztendős, annak a kötetnek az élén, ami akkor jelent meg a róla. Akiről szól, immár, március 27. óta, nincs közöttünk.

Olaj- és akrilfestmények, különféle technológiákkal készített grafikai alkotások, klasszikus matériákból és újszerű anyagokból alkotott szobrok és installációk összessége adja a Közös többszörös újratöltve című kiállítás anyagát.

Egymás mellett sorakozó, szokatlan motívumokat hordozó vagy éppen már nem hordozó festmények, kazeines üvegcsék, különös objektek, folyamatban levő projektek egyéb tartozékai. 

Az elmúlt hetekben a kurd nemzet jövőjét reményteli folyamatok alakítják. A szíriai kurdok megállapodtak az ideiglenes központi kormánnyal intézményeik és haderejük integrálásáról, a törökországi kurdok pedig lezárnák a 1984 óta negyvenezer halálos áldozatot követelő fegyveres felkelésüket.

Láthatatlan folyamatokként vannak jelen a művészek között zajló párbeszédek – főként a laikus szem számára –, mégis esszenciálisak egy-egy alkotás elkészítéséhez. Csekő Andrea és Rozman Csenge a háttérben zajló gondolatokat és beszélgetéseket kívánják kiállításukon megjeleníteni.

Tizenhárom éve égett le a krasznahorkai Andrássy-vár tetőszerkezete, s bár a közvéleményt akkor nyugtatni próbáló ígéretet, hogy fél év múlva felújítva ismét megnyitják, szakmai körökben sosem vették komolyan, erre még tizenhárom év múlva sem került sor.

Múltbéli és kortalan pillanatokat, falusi életjeleneteket, tánc és viseletek harmóniáját idézi föl a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes április 5-én nyíló fotókiállítása a skanzen Erdély épületegyüttesében.