Szó esett a beszélgetés első részében arról, miként gondol a közvélemény a régészetre, az őskorral, az ókorral foglalkozó tudományra, és érzékeli-e, mit jelent a középkorral foglalkozni, sötét volt-e, vagy mégiscsak színes a középkor.

Fogjuk a bőröndöt, bepakoljuk azt a kevés tárgyat, amelyhez ragaszkodunk, majd egy ismeretlen országban új életet kezdünk. Ilyen egyszerű lenne ez? A tárgyakon, ruhákon és könyveken kívül láthatatlan dolgokat is magunkkal viszünk.

Legújabb számunkban az amerikai elnökválasztásról, Drezda építészeti örökségéről, Hamvas Béla hagyományairól, a nyelvjárások fontosságáról, az új európai GMO-szabályozásról és az Auguszt családi cukrászdáról olvashatnak, Juhász Dóra és Uray-Szépfalvi Ágnes festőművészekkel beszélgetünk.

A papír alkalmasnak látszik többrétű mondanivalók kifejezésére, filozófiai, ökológiai szempontokra is ráirányítja a figyelmet, de megfelelhet egyszerűen csak esztétikai vagy tapintható, érzéki tulajdonságainak észrevétetésére, persze a szobrászat eredendő feladatát, a térproblémát nem kikerülve.

Akárcsak két „szomszédvár” magasodik Kőszeg Jurisics terén a Szent Jakab- és a Szent Imre-templom. Vajon mi búvik a föld alatt, miről mesélnek az egymásra rétegződött kövek, mit rejtenek a sírok, vannak-e kulisszatitkai a középkori templomok föltárásának? VIDEÓ

Ha van konzervatív intézmény, a Róma
melletti Accademia Vivarium novum, ahol
a latin nyelvtanulás régi, mára szinte elfelejtett módszereit elevenítik fel, mindenképpen az.
Tóth Özséb Áronnal, a kollégium verstan- és latin–görög költészettanárával, Tyrtarion nevű zenei együttesének vezetőjével beszélgettünk a közösségről.

XXXX

És ami azt illeti, a második keresztnév sem sokkal jobb: Szeréna. Ilyen nevekkel törékeny, kacagó kislánynak illik lenni, nem fekete hajú, morcos tekintetű vasgyúrónak. Úgy szeretlek, ahogy vagy, mondogatta Hajni édesanyja, és közben mindig a gyerek válla fölé pillantgatott, mintha az ő valódi kislánya ott lapulna Hajni mögött. Az igazi Hajnalka.

Az alföldi nyájak körül igen sok szamarat, a magyar irodalom körül sok szamár cenzort ismertem már, s bátran mondhatom, hogy úgy az alföldi szamaraknak, mint az irodalmi szamár cenzoroknak zoológiájában a legelső prototyphon szamár a debreceni piarista cenzor.

Mindig fölkapom a fejem, amikor a zenei rádióban a hírek végén ezt hallom: Részletes híreink az interneten olvashatóak. Én azt mondanám: olvashatók. Mert az alapszerkezet az: a hírek olvashatók.