Szerző:

Szörnyű év volt

Ilyen új szavakat tanultunk 2020-ban: covid, pandémia, nyájimmunitás, karantén. Az év vége felé gyakran használtam az „annus horribilis”, a szörnyű esztendő kifejezést.

H. I. = PLAKÁT

Egy meg egy az három. Eisenstein révén híresült el a képlet: két egymást követő snitt eredője olyan új jelentés, amelyet egyik kép sem tartalmazott. Zászlóra tűzetett az új fogalom, az úgynevezett intellektuális filmé, mely a történetmesélés mellett elvont ideák közvetlen képi megjelenítésére is alkalmas.

Aki cserkészekkel muzsikált

Egykor sem volt minden tanító vagy tanár nevelő, és ma is vannak, akik nevelő tehetséggel jönnek e világra. Pedagógus édesapám gyakran emlegette, hogy az ő idejében, a budapesti egyetemen mennyire nem foglalkoztak a tanárjelöltek nevelői képzésével. Matematika–fizika szakon olyanok tanították, mint Eötvös Loránd. De legfeljebb neveléstörténet- és elméletipedagógia-előadásokat hallgathattak.

Szabóné

„Ez volt az a beteg ló, amin a sematizmus összes hibáit kimutatták” – első, 1949-ben rendezett filmjére, a Szabónéra így emlékezett nem sokkal halála előtt, 1975-ben a vitathatatlanul nagyon tehetséges, ám szemlesütve besúgóvá aljasodott, lelkibeteggé savanyodott filmrendező, Máriássy Félix.

Az Országút temploma

A budai Landstrasse, az Országút – a mai Margit körút – valószínűleg a város legrégebbi főútjai közé tartozik.

Aki az Úrban bízik, akár a Sion-hegy, megmarad örökre, rendületlenül

1978−1988-ig a Szentendrei Ferences Gimnázium igazgatója, 1988−1994-ig provinciális. Súlyosbodó betegségében egyre szelídebben éli elénk a Szent Ferenci tanítást a "tökéletes boldogságról”.  2020. december 11-én lett 75 éves.

Archivált eksztázis

A performanszművészet – a valóságot kimozdító és felbomlasztó, burjánzó, széttartó, eksztatikus dinamizmusa – látszólag ellentmond az archiválás, a megőrzés szándékának, hiszen ez meg kívánja szüntetni vagy át akarja hidalni a valóság transzgresszív pillanatszerűségét, amelyet a performansz maga idéz elő.

Rétegnyelv

Szentgróti Dávid alkotásainak célja az elemi észlelés közvetlen kifejezése. Képein azt a titokzatos pillanatot láttatja, amely a tudat értelmező munkáját megelőzi: a formák ekkor még nem azonosíthatók egyértelmű jelentésekkel, nem állnak össze szimbólumokká, történetekké.