A BarabásiLab a Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös előadássorozata a hálózatok rejtett kapcsolatairól – A 30 perces előadásokat egy 30 perces beszélgetés követi.
Az időgép olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.
A rejtett hálózatok életünk megannyi területén felbukkannak, és látszólag egymástól távol eső területek is sokszor nagyon hasonló törvények alapján működnek. A háromalkalmas programban ezeknek az egymástól látszólag távol eső területeknek hálózatkutatói mutatják be speciális kutatási témájukat, majd a velük „párban” felkért előadóval közösen térképezik fel kettejük területének lehetséges, addig rejtett kapcsolatait.
Pozíciók a globális művészeti mezőben × Élőlények hierarchikus kapcsolati hálózatai
Perczel Júlia társadalomtudós, művészettörténész: Pozíciók a globális művészeti mezőben
A kulturális globalizáció korában érdemes-e még nemzetállamokban gondolkodni? Lényeges-e egyes országok között kimutatni a centrum vs periféria viszonyokat, vagy területi hovatartozástól független hierarchiák rendezik elsősorban a globális művészeti mezőt? Egyáltalán, megérthetjük-e mélyebben a művészeti mező sokrétű és összetett működését a hierarchia és a centrum–periféria fogalmain keresztül? Miként látszik a globális művészeti mező működése közép-kelet-európai perspektívából, illetve megragadható-e koherensen a régió helyzete és szerepe globális kontextusban?
Vicsek Tamás fizikus, akadémikus: Élőlények hierarchikus kapcsolati hálózatai
Az összetett rendszerek szinte mindegyike hierarchikus szerveződésű, a hozzájuk rendelhető hierarchikus hálózatokra vonatkozó kvantitatív ismereteink azonban nagyon korlátozottak. Mik az előnyei az ilyen szerveződésnek? A hatékonyabb működés? Esetleg a jobb információáramlás, illetve irányíthatóság? Vagy talán az, hogy az efféle struktúrák jobban tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez? Az előadó két módszerrel közelíti meg a fenti kérdésekre adható válaszokat. Először is olyan modelleket konstruál, amelyeknek alapszabályai jól egybecsengenek a hétköznapi életben megfigyelhető viselkedésformákkal. A modellek futtatása során a hierarchiák kialakulásának eredete és egyes tulajdonságai érthetővé válnak. Kísérleti megfigyeléseket is végzett több állatcsoport mozgására, illetve dominancia-viszonyaira vonatkozóan. Párhuzamosan fennálló, hierarchikus kapcsolati hálókat tárt fel galambok, kutyák és vadlovak csoportjaiban.
A program a vírushelyzet miatt az online térben
2021. JANUÁR 9-én 16:00–18:00-ig
nézhető meg. Az előadások az esemény kezdetétől a jegy megvásárlásakor kapott linken lesznek elérhetők. A megvásárolt jegy a múzeum újranyitásakor a BarabásiLab-kiállítás megtekintésére is feljogosít!