A II. kerületi Önkormányzat február végén egy felhívást tett közzé, amelyben ötleteket és javaslatokat vártak négy névtelen közterület elnevezéséhez.

Pünkösdi számunkban jeles egyházi személyiségek életútjáról, a jáki templom régészeti feltárásáról, az Uránia mozi történetéről, az egykori Láng Gépgyár helyén alakult képzőművészműhelyről, Somerset Maugham és Herczeg Ferenc történelmi regényeinek párhuzamairól, valamint egy újságíró személyes Covid-történetéről olvashatnak.

A pusztasággal, romokkal, elhagyott épületekkel és sugárfertőzéssel körülvett atomerőmű nem az, amit a legtöbb ember az UNESCO Világörökség részévé nyilvánítana. De Ukrajna épp erre gondolt Csernobilban.

Nemrég adott interjút az Országútnak Kesselyák Gergely, a miskolci operafesztivál igazgatója. Ám az eltelt rövid idő alatt fordult a világ, a Bartók Pluszból tényleg miskolci mínusz lett. Erről ír a karmester a lapunkhoz is eljuttatott nyílt levelében.

Május egyik szombatján évtizedek óta fiatalok tömege zarándokol Nagymarosra, a járvány azonban erre sem ad lehetőséget. Az ifjúsági találkozót kényszerűségből immár harmadik alkalommal az online térben tartják, remélve, hogy lélekben most is sokan csatlakoznak.

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Tématerületi Kiválósági Pályázat
Hagyomány és újítás az irodalomban kutatócsoportja konferenciája
2021. május 27–28.

A szlovák-magyar egyházi kapcsolatoktól a kínai egyetem befogadását övező vitákon át az ipari műemlékek hasznosításáig és a trianoni traumát feldolgozó versek skóciai recepciójáig számos tanulmányt, emellett többek között textil- és fotóművészek portréját találhatják olvasóink legfrissebb számunkban.

A balettművész Róna Viktor élete „kész regény” volt – mondják a szakmabeliek. A Bajor Gizi Színészmúzeum újra megnyitott kiállítása a fordulatos regényt meséli el korabeli képekkel, egykori és mai írásokkal tág kontextusba rendezve a históriát.

A Bede Kincső kiállításának címét adó Három színt ismerek a világon sorozat reflexió a Ceaușescu-korszak Romániájára. A diplomamunka címe a Román Szocialista Köztársaság himnuszának első sorára utal, amelyet az alkotó a fotográfia nyelvezetére igyekezett átültetni és azon keresztül, annak segítségével figyelni, elemezni a jelentését.

„A mai orosz politika hogyan viszonyul történeti kérdésekhez? Miért fontos ez a magyar közgondolkodás számára?” – szól a kilenc magyar ruszistának föltett körkérdés. Ezúttal Seres Attila válaszát közöljük, és a következő számunkban Jeszenszky Géza viszontválaszával zárjuk
a sorozatot.

„1966-ban, amikor a feleségem született,
anyák napja hivatalosan a munka ünnepe volt.
1977-ben, amikor tizenkét éves lettem,
anyák napja hivatalosan a munka ünnepe volt.”

Megrendítő, igaz, személyesen átélt találkozás a járvány okozta kínokkal és az emberfeletti munkát végző egészségügyi dolgozókkal. Újságíró kollégánk szinte a túlvilágról jött vissza, hála családjának, a mentősöknek, a kórházi dolgozóknak és saját lélekjelenlétének.