„A világ kettészakadt, s a repedés az én szívemen ment át” – idézte Heinét Illyés Gyula a naplójában 1960 végén. Ma a lázadás hangulata hódít, és mi is leemelünk a polcról egy-egy régi könyvet. Hátha megvilágosodunk.

A korai keresztény eretnekség, szélsőséges hitbuzgóság, a gnoszticizmus sokak szerint alkalmas a modern elidegenedett és istentelen tudatnak, korunk válságának leírására. Mit kínál ma a gnózis?

A Sorbonne professzora, a Francia Akadémia tagja, a francia Szocialista Párt önkormányzati képviselője, a fasizmus tudós kutatója összefoglaló munkát jelentetett meg a nemzetről. Lapunk állandó szerzője vette górcső alá.

Az egyik legnagyobb magyar történész, Mályusz Elemér (1898–1989) az 1970-es években vetette papírra páratlan emlékiratait, de olyannyira titokban tartotta, hogy a családja sem tudott róla. Az idáig lappangó művet a tanítvány, Soós István tette közzé.

A kommunizmusról nehéz eldönteni, mi is volt: a tragédia komédiája vagy a komédia tragédiája. Alighanem egyszerre mindkettő – helytől és időtől függően eltérő mértékben. És ennek mindenki a maga módján lett a hőse és az áldozata. Megemlékezés Elekes Lajos történész  (1912–1982) életútjáról.

Somerset Maughamban és Herczeg Ferencben, gondolnánk, legfeljebb az a közös, hogy többszöri jelölésük ellenére sosem kapták meg a Nobel-díjat. A történész eltűnődik a két históriai regény párhuzamain.

Miért ne írna? Joga van hozzá, sőt, kötelessége.