A Nyugat társadalomszervezését zsákutcásnak minősítik ellenfelei. A láthatárunkon felbukkanó alternatív minták azonban a Nyugat legsajátosabb teljesítményét, a nemzetállamot utasítják el.

Van-e szerepe a civilizációs törésvonalaknak az ukrajnai konfliktusban? Másként fogalmazva: maradt-e valamelyes relevanciája Samuel Huntington negyedszázados civilizációs elméletének az ukrajnai háború értelmezésében?

Válságos időkben vajon szükség van-e karizmatikus politikusra, aki a rutinkérdéseken felülemelkedve retorikájával olyan értelmezési keretet teremt, amelyben az általa elképzelt megváltás játssza a főszerepet?

Az Egyesült Királyság egyszerre kapott két csúcsvezetőt: III. Károlyt a trónon és Liz Trusst a kormány élén, akit Erzsébet két nappal a halála előtt nevezett ki. Az új miniszterelnök azonban október 20-án lemondott.

Hogyan viszonyul egymáshoz, ugyanazt jelöli-e a két fogalom? E napjainkban is égető kérdés megválaszolásához a kiváló angol konzervatív gondolkodó, Sir Roger Scruton gazdag életműve roppant fontos szempontokat kínál.

Hogyan bukhatott meg Boris Johnson nem egészen három évvel azután, hogy 2019 decemberében az ő vezetésével a Konzervatív Párt az utolsó negyedszázad legnagyobb arányú választási győzelmét aratta? Mi történt?

Az idén szeptember közepén új katonai paktum jött létre az indo-csendes-óceáni térségben Ausztrália (A), az Egyesült Királyság (UK) és az Egyesült Államok (US) részvételével. A nemzetközi kapcsolatok eszmetörténész kutatója taglalja ennek jelentőségét.

A középkorban független Skócia a Stuart-ház révén perszonáluniót alkotott Angliával, 1707 óta pedig egységállamot képez vele.