Szabadulás a bűn rabságából és a haláltól – Krisztus feltámadásának ez a legfőbb üzenete. Ezt jeleníti meg a fény liturgiája, az újonnan kereszteltek fehér ruhája, erről tesznek hitvallást a feltámadási körmenet résztvevői, s erről szól megannyi népszokás.

Miképpen a karácsonyt az advent, a keresztény egyház legnagyobb ünnepét, a húsvétot is negyvennapos előkészület előzi meg. Egykor szerdán, pénteken és szombaton is böjtöt tartottak. Ezek a szabályok ma már kevésbé szigorúak, de emlékük a paraszti étrend tésztás napjaiban sok helyen még tetten érhető.

Karácsony, húsvét, pünkösd – ünnepeink többnyire keresztény eredetűek. Évről évre visszatérve a rend és a stabilitás érzését hozzák az életünkbe, miközben a „maguk módján vallásos” emberek egyre kevésbé vannak tisztában azzal, voltaképpen mit is ünnepelnek.

XXXX

Számos észak-magyarországi és felvidéki magyar és szlovák település karácsonyi életéhez még ma is hozzátartozik az ostyahordás. Gyerekek a tanító megbízásából ostyát visznek a családokhoz, amelyet versike kíséretében adnak át a háziaknak és cserébe adományt gyűjtenek.

A keresztény hitben való kitartásra és példaadásra, az embertársak alázatos tiszteletére, az irántuk való szeretetteljes nyitottságra, mértékletességre, igazságosságra, szelídségre inti fiát Szent István, aki személyes életében is eggyé vált országával.

Szobor örökíti meg immár a Városligetben Erdélyi Zsuzsanna rokonszenves egyéniségét, az európai kitekintésű néprajzkutatóét, aki az utolsó órákban mentette át a népi vallásosság költők sorát megihlető kincseit. Néprajztudós kollégája avatóbeszédével emlékezünk rá.

A református Nagykun Kerület egykori központját, Kunszentmártont a török hódoltságot követően katolikus jászok élesztették újjá. A kommunista közösségbomlasztás ellenére, elhivatott művészek keze munkájával máig őrzi kézműves és közösségi hagyományait.

István király szívébe véste Imrének, hogy „minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség”.

Rákosiéknak nem sikerült az üldözött kulákokat a házaikba beszállásolt, kitelepített polgárokkal összeugrasztani, sem a jövőjüket elvenni. Gyermekeik minden megpróbáltatás ellenére, dacos erőfeszítéssel újjáépítették az életüket, társadalmi pozíciójukat.

Minden függetlenséget biztosító önálló egzisztenciát fel kívánt számolni a berendezkedő Rákosi-rendszer. Az osztályidegennek minősített fővárosi polgárság vidékre deportálása után otthonaikban az új osztály tagjai rendezkedtek be. Az erkölcsi és anyagi kár felmérhetetlen.

Giesswein Sándor (1856–1923) „prófétai látnok”, „merész úttörő”, akadémikus, nyelvész, filozófus, antropológus, vallástörténész, római katolikus pap, kanonok, a Szent István Akadémia alapítója és első elnöke – százhetvenöt éve született a keresztényszociális mozgalom meghatározó teoretikusa.