Szerző: Balázs Géza

Egyforma szó a szánkban?

Használunk-e még kaszát a kaszáláshoz, és vajon ,,kaszálunk-e" vele annyit, hogy megérje? Na és az uzsonna délelőtt van vagy délután? Egyforma szavaink bizony előfordul, hogy nem ugyanazt jelentik.

Sztár, celeb, ikon

Tudunk róla, hogy szeretjük a túlzásokat. De sokszor már észre sem vesszük, mikor tesszük. Hiszen a túlzás ereje a túlhasználatban elkopik. Ahogy a mondás tartja: a kevesebb néha több?

Szavak fogságban

Vannak olyan szavaink, amelyeket jól ismerünk ragozottan – de az alapszóról, amiből keletkeztek, esetleg már fogalmunk sincs, mit jelenthetnek. Ilyenekről is esik szó nyelvőr rovatunknak ebben a cikkében.

A vidiak miért nem vidiek?

Nyelvőr rovatunkban a mély hangrendű „i”-vel foglalkozik a szerző, és sokat megtudhatunk Vid község nevéről, annak eredetéről. Izgalmas búvárkodás nyelvünk múltjában-jelenében.

Mire jók az írói szótárak?
Miért és kinek lehet érdekes egy író, költő szókészletének összegyűjtése és szótárba rendezése? Miért fontos, hogy egy író hány szót ismer? Az írói szótár célja, hogy számba vegye egy-egy alkotó teljes vagy részleges (tehát az életmű egy bizonyos részletére kiterjedő) szóhasználatát, és segítse a szavak értelmezésével a művek jobb megértését. Így az írói szótár egyszerre szolgálhatja az irodalom- és a nyelvtudományt, a közoktatást és a közművelődést.
Maradj otthon!
Nagy járványok – középkori pestisjárványok, majd kolerajárványok – idején évszázadok óta ugyanazokat a társadalmi válaszokat, magatartásformákat, megküzdési stratégiákat figyelhetjük meg. Lényegében nem tért el ettől a 2020-as koronavírus-világjárvány sem. Felidézem az 1722-es rodostói pestisjárvány, az 1831-es zempléni kolerajárvány néhány mozzanatát, az azokra adott válaszokat, és összevetem hasonló mai reakciókkal. A téma úgy is összefoglalható, amire Mikes Kelemen is utal, mint a pestisről, koleráról és a koronavírusról való beszéd.