Szerző:
Exodus járvány idején
A koronavírus-járvány a főváros és a vidék viszonyát sajátos, eddig nem ismert módon alakította át – mondja Csurgó Bernadett szociológus, vidékkutató, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Országútnak adott exkluzív interjújában.
Népmelódiából nemzeti himnusz
Nem tudjuk napra pontosan, hogy Erkel Ferenc mikor zenésítette meg Kölcsey Ferenc Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. Nemzeti himnuszunk születésnapjaként 1844. június 15-ét szoktuk említeni, ugyanis ekkor döntött úgy a Kölcsey-vers megzenésítésére kiírt pályázat bíráló bizottsága, hogy Erkel zenéjének ítéli
a pálmát. A szöveg és a dallam azóta sem változott, azonban a nyertes zenemű csak hosszú idő elteltével lett Magyarország hivatalos himnusza és a nemzeti összetartozás jelképe.
Egér és oroszlán a bárkában
Az első részben áttekintettük a magyar filmpolitika rendszerváltást megelőző éveit, a csendes változásokat és a lázongásokat. Következik a rendszerváltás utáni két év története, a Magyar Mozgókép Alapítvány születése, dicsérete és bírálata.
Világjárvány és geopolitika
A kérdés mindenképpen jogos, hiszen a koronavírus-járvány a nemzetközi kapcsolatokra is minden várakozást felülmúló hatást gyakorol, aláaknázva a XX. század második felében kialakult világrendet. Eddig jószerével úgy tűnt, ennek még az alternatíváját sem tudjuk elképzelni – most pedig már korszakfordulóról beszélünk. A Covid-19 olyannyira a világpolitika középpontjába került, hogy minden mást háttérbe szorított – elég csak a nemzetközi híradókat nézni, hogy erről meggyőződjünk.
Wotan, a megszállott
A MÜPA 2020. nyári Budapesti Wagner Napok online közvetítése a provokatív, 2015-ös rendezést állította középpontba. Az egyes előadások hangjegyzetei után a jelen kritika a négy opera összefüggéseivel foglalkozik.
Elment a XXI. század egyik legsikeresebb írója
„Minden könyvnek, minden kötetnek, amit látsz, lelke van. Annak a lelke van bennük, aki írta, azoké, akik olvasták, akik velük éltek és álmodtak” – írja A szél árnyéka című, negyven nyelvre lefordított, félszáznál is több országban publikált fő művében Carlos Ruiz Zafón, aki hosszú, súlyos betegség után június 19-én meghalt Los Angeles-i otthonában.