Műemlékvédelemről és örökségvédelemről, a két fogalom azonosságáról, vagy különbözőségéről, hitelességről, a műemlékvédelem társadalmi elfogadottságáról beszélgetünk Fejérdy Tamás építészmérnök-műemlékvédelmi szakmérnök, címzetes egyetemi docenssel.

Csáky Marianne új kiállításához több száz órányi, XX. és XXI. századi eseményekről készült archív filmet, ezernél is több fotót nézett végig. Legtöbbjükön felkavaró képsorok, fronton harcoló katonák, háború elől menekülő vagy fogságba esett civilek láthatók.

A két közép-európai város rokon vonásai sokszor szembe szöknek. A térséget kutató, Prágában élő angol történész eredt az összekötő szellemi-történeti szálak nyomába.

Hogyan születik a magyar szlavista? Ebből a könyvből ismét megtudhatjuk, általában véletlenül. Igaz ez a hazai kroatisztika, a horvát nyelvvel, irodalommal, kultúrával foglalkozó tudományág tekintélyére, Lőkös Istvánra is.

A rendszerváltozás előtti „kolozsvári történetírói műhely” (Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Jakó Zsigmond, Kiss András és Pataki József) egyik jeles, a szociológiai módszert alkalmazó tagjáról szóló, eszme- és köztörténeti, családi és személyiségjegyeket bemutató életrajz minden érdeklődőnek izgalmas kalauz a korszakhoz.

Hatvannégy évesen távozott az élők sorából Dr. Peter Scott-Morgan. A világ első ,,kiborgja” előtt tisztelegnek követői, akik számára története inspirációt jelent a motoros neuronbetegségek elleni harcban.

Fejbevágóan kemény, politikaillatú szellemi lecke volt az olvasók számára Bertolt Brecht 1934-ben írott, magyarul 1956 októberében a Nagyvilág című folyóirat első számában megjelent írása: Az igazság megírásának öt nehézsége.

...itt, villanyos, villányi délen,
villózó szirmok, üvegszárnyak közt,
szőlővirágok menyegző-illatában:
könnyű ecsettel kezemben,
füttyögve meszelem örökségem.

A Gyöngyösi Ferences Könyvtár legújabb időszaki kiállítása a talán legjelentősebb Magyarországon található ősnyomtatvánnyal, a Schöffer-Fust Bibliával várja az érdeklődőket. Fáy Zoltán könyvtárossal beszélgetünk a bibliatörténeti tárlat érdekességeiről.

Void, a hazai street art élet egyik legismertebb alakja, akit esélyes, hogy mindenki ismer, aki gyakran járja Budapest utcáit. Azonnal felismerhető, furcsa, absztrakt fejei ugyanis a többméteres kapukon, falakon felbukkanó változatoktól kezdve a kis utcatáblákon, oszlopokon meghúzódó matricákig mindenhol megtalálhatók.

Ha valaki Prágába készül, beírja a keresőbe: „Prága látnivalói”, megnézi, hol készült a legtöbb instafotó. Az egyik első találat a Lennon-fal. Az EU Tanácsának soros elnökeként a Cseh Köztársaság a híres falat európai vándorútra indítja.

Horvát–olasz csatározások színterévé vált az első világháború zavaros végnapjaiban a Magyar Korona gyöngye, Fiume. A szerveződő délszláv állam katonai erővel és a csőcselékre támaszkodva kívánta bekebelezni a kikötővárost, amit az olasz haditengerészet végül megakadályozott.