A resinári, Szeben megyei születésű Emil Cioran (1911–1995) román gondolkodó a modern tragikus létbölcselet és filozófiai pesszimizmus egyik legnagyobb mesterének számított. Aforizmái szépirodalmi értékűek.

A soknyelvű, különböző kultúrájú nemzetek ma sem képesek egyetértésben élni. Oly sok testvérünk nélkülözi Jézus Krisztus barátságának erejét és vigasztalását. Az Úr cselekvésre szólít, hogy valamennyien részesülhessünk pünkösd csodájában: mindenki a maga nyelvén, érthetően hallja az örömhírt.

A műemlékvédelem nincs könnyű helyzetben, amikor az igazán réginek nem mondható, a laikusok szemében csúf, vasbetonból és acélból épült, sokszor lepusztult, XX. századi épített örökség értékeire, megőrzésének fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet.

Szobor örökíti meg immár a Városligetben Erdélyi Zsuzsanna rokonszenves egyéniségét, az európai kitekintésű néprajzkutatóét, aki az utolsó órákban mentette át a népi vallásosság költők sorát megihlető kincseit. Néprajztudós kollégája avatóbeszédével emlékezünk rá.

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK) őrzik, kutatják és restaurálják a Szépművészeti Múzeumnak és tagintézményeinek majd százharmincezer műtárgyát. Kónya Bélával, az európai szinten is kimagasló intézmény igazgatójával beszélgettünk.

Versenyképesen termelni egészséges élelmiszert a világgazdasággal élénk kereskedelmet folytató nyitott piacgazdaságban, a környezetet kímélve – ezt a felettébb ambiciózus célt tűzte ki az Európai Unió. A mezőgazdasági vállalkozók háborognak, a környezetvédőknek ez is kevés.

Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész olyan segítő, hídépítő, közösségépítő munkát is végez koncerttermeken kívül és belül, melyben békésen megfér egymással a kreatív előadóművész, a zenepedagógus és a mások felé forduló, hívő ember szerepköre, sőt, a színházcsináló drámapedagógusé is.

A protestáns Amerika, amely a vallásszabadságot a legfontosabb szabadságnak tartotta, kezdetben nem szívelte a katolikusokat, hiszen a „pápista” egyházuk éppen a vallásszabadság tagadásával szerezte a hírnevét. Ennek ellenére a katolicizmus mára beilleszkedett a szabadság hazájában. A La Croix cikke e folyamat régi és új kacskaringóit szemlélteti.

Régi templomaink, egyházi műemlékeink a múlt pótolhatatlan, önmagukban is hiteles, fontos dokumentumai. És nemcsak a híresek, a jól ismertek és kifogástalan állapotban lévők. Lássunk egy izgalmas és tanulságos példát: Borsodban, Mályinkán járunk.

„Sikerülhetett volna az 1944. októberi kiugrás?” címmel minikonferenciát rendezett a Clio Intézet május közepén Budapest Főváros Levéltárában. A XX. századi magyar történelem jelentőségteljes fordulatát a korszak három jeles kutatója, Ungváry Krisztián, Szakály Sándor és Bartha Ákos mutatta be a legújabb kutatások fényében.

Végh Attila József Attila-díjas költővel, filozófussal beszélgettünk, aki jó néhány éve díjnyertes természetfilmeket forgat. Legújabb, Titkok erdejében című alkotásának a gödöllői IX. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválon volt a bemutatója.

„Most minden egy. Együtt van. Egybeolvad. A mindenség modellje, áll a templom.” (Pilinszky János: Gótika)