Műemlékek és világörökségi helyszínek sora szerte a világban már alig tudja elviselni a tömegturizmus nyomását, akad, amelyik már elesett. Változás kell, de ez legalább olyan nehéz, mint tétlenül nézni az örökségi helyszínek értékeinek pusztulását.

Kevesen tudták, hogy a szolnoki Várszigeten egykor vár állt. Azt még annyian sem sejtették, hogy bármi látható megmaradt volna a Tisza-parti város hajdani váraiból. Most befejezés előtt áll a múlt egyik újra felfedezett örökségét bemutató látogatóközpont.

A történelmi köztudat Dalmácia déli partvidékét tartja az ország valahai tengeri kapcsolatának, ám az egykori gazdag kereskedővárosok feletti uralom csak időleges volt. A magyarnak tekinthető tengeri kikötő az északkelet-adriai Fiume, a mai Rijeka lett.

Hetven esztendeje, 1951-ben kezdődtek el a régészeti kutatások a visegrádi Sibrik-dombon, a legújabb feltárások pedig nyolc éve. Az egykori római erőd, majd középkori ispáni központ még tartogat meglepetéseket, területének csupán kis része ismert.

Az egykori királyi Magyarország leginkább épen, berendezésével együtt megmaradt vára a kuruc múltnak, sőt a trianoni traumának is jelképe lett. Krasznahorka legújabb kori története 2012. március 10-én siklott félre, amikor részben tűz martaléka lett.

Tihanyban befejeződött a bencés apátsági templom altemplomának régészeti kutatása. Meglepetéseket hozott, s érdekes eredményeket várhatunk a kriptában eltemetettek csontjainak vizsgálatától. Fény derülhet rá, megvannak-e I. András király földi maradványai.

Az első ezeréves évforduló megünnepléséről 2019-ben lecsúsztunk, talán lesz egy másik alkalom is. Zalavár egykori bencés apátsága épületegyüttesének lelőhelyéről gondolkodva 2024-ben reménykednek a szakemberek.

Legismertebb középkori műemlékünk. A köztudatban így él Ják egykori bencés apátsági temploma. Valóban ismertük? Aligha. Az újabb régészeti és művészettörténeti kutatások nyomán feltárul a templom, sőt az egymásra épült templomok története.

Csaknem hétezer darab ezüst obulust és dénárt, négy aranyforintot, valamint egy (nyilván a korszakban már fizetőeszközként nem használt) császárkori római érmét rejtett a korsó, amelyre a Pest megyei Újlengyel határában önkéntesek, illetve a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársai.