Mondta az emberről a legendás debreceni református püspök, akiről jószerével megfeledkezett az utókor. Emlékének ébresztése megindult, de furcsa kanyart vett. Széljegyzetek Szász Lajos „Az erős fegyveres” Baltazár Dezső című könyvéhez.

Mondta az emberről a legendás debreceni református püspök, akiről jószerével megfeledkezett az utókor. Emlékének ébresztése megindult, de furcsa kanyart vett. Széljegyzetek Szász Lajos Az erős fegyveres – Baltazár Dezső című könyvéhez (Kálvin, KRE, 2025).

Írásunk arról a több mint tízezer emberről emlékezett meg, akit a négyszázharminchétezer zsidónak minősített magyar állampolgár deportálása mellett a hatóságok elhurcoltak, köztük Kerényi Gráciáról, akinek idei centenáriumára emlékkönyv jelent meg Csisztay Gizella szerkesztésében, és akiről a Magyar Újságírók Közössége székházában szeptember 5-én 16 órakor kerekasztalbeszélgetést tartanak.

Az elmúlt két évszázadban bizonyosan nem csak egy Lázár Mihály nevű ember találtatott a magyarok között. Csak a Székelyföldön, azon belül Háromszéken legalább két ismert embert hívtak így.  

Az elmúlt két évszázadban bizonyosan nem csak egy Lázár Mihály nevű ember találtatott a magyarok között. Csak a Székelyföldön, azon belül Háromszéken legalább két ismert embert hívtak így.  

Nyolcvan évvel ezelőtt a több mint négyszáz-
harminchétezer zsidónak minősített magyar
állampolgár deportálása mellett a megszálló
németek és a kollaboráns magyar hatóságok
több mint tízezer embert hurcoltak el.

Ilyen volt a rendszer, ezt hozta ki az emberekből. A mostani megint mást: törtetőket, gátlástalan harácsolókat, gyilkosokat, rablókat, tolvajokat, szélhámosokat formál azokból, akiket természetük erre hajlamosít. Tavaly temették a nyolcvanhét évesen elhunyt szlovákiai magyar költőt.

Ilyen volt a rendszer, ezt hozta ki az emberekből. A mostani megint mást: törtetőket, gátlástalan harácsolókat, gyilkosokat, rablókat, tolvajokat, szélhámosokat formál azokból, akiket természetük erre hajlamosít. Tavaly temették a nyolcvanhét évesen elhunyt szlovákiai magyar költőt.

A szellemi és emberi kiválóság olykor meglepő forrásokból fakad – és kimondhatatlan fájdalmakat rejt. Anekdoták egy hajdani magyar irodalomtörténészről. 

Kié 1848/1849? A kommunisták megpróbálták kisajátítani, ahogy előttük a nyilasok is. A forradalmi rémromantika se igen vonzó. Ellenben a Babits Mihályok és Bari Károlyok szabadságvágya a lényegre tapint.

Amikor elhatároztam, hogy leírom ezt a történetet
Schweitzer  Pálról, Ady monográfusáról és az Ady-versek egyik sajtó alá rendezőjéről, Thomas Mann napló-
jának fordítójáról, megnéztem, van-e róla valami
a világhálón, vagy mindenki elfeledte már.