A magyar történelem tanulsága szerint a jó képességű fiatalokat ki kell küldeni (tovább)tanulni a legkiválóbb külföldi egyetemekre és kutatóintézetekbe, a magyar kultúra külföldi terjesztése pedig a politikaiaknál tartósabb, megbízhatóbb kapcsolatokat teremthet.

Az Országút az EWTN Katolikus Televízióval együttműködve ősztől teremtésvédelmi
sorozatot indít. Az etnográfus író Zelnik József és a jezsuita szerzetes Sajgó Szabolcs
bevezető beszélgetésükben azon elmélkedtek, hogyan lehetne a teremtésvédelem
gondolatát a bibliai teremtés fényében elmélyíteni.

Bár az első három helyen mozifilmek – a Dűne 2, a Godzilla × Kong és az Oppenheimer – végeztek, a Magyar Filmadatbázis elemzése alapján összeállított TOP10-es streaming listán fele-fele arányban oszlanak meg az eredeti és a moziból streamingre került filmek.

A debreceni Déry Múzeum Megélt mesék című kiadványa a múzeumpedagógiának kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy hátrányos helyzetű gyermekekhez közel hozza a múzeumi foglalkozásokat. A kötet illusztrációit Bogdán János Amigó készítette, az Igazgyöngy Alapítvány gyerekrajzainak felhasználásával. 

Elhunyt Novák Ferenc koreográfus, rendező, etnográfus, a hazai táncházmozgalom életre hívója, aki 1931. március 27-én Nagyenyeden született, gyermekkorát Erdélyben, egyetemi éveit Budapesten töltötte. Alábbiakban a család írását adjuk közre.

Számomra egy közép-amerikai utazás volt a nyár fénypontja. Pintér Gábor érsek, hondurasi nuncius (az Országút rendszeres olvasója) úgy tervezte meg a látogatásom programját, hogy elsőként ne a súlyos szociális problémákkal szembesüljek.

Két csodálatos nő, két izgalmas festőművész – Keserü Ilona és Kun Fruzsina –, akiket ugyan generációk választanak el egymástól, mégis: számos szálon kapcsolódnak. Mindketten pécsiek, mindkettejük számára fontos igazodási pontot jelent Martyn Ferenc, mindkettejük műveiben egyfajta „gömbölyded” világ ölt testet.

Közös a múltunk, közös a jelenünk. S csak akkor lesz közös jövőnk, ha képesek vagyunk egy nagy, jelképes közös asztalt körülvenni, elfogadva egymást, még akkor is, ha sok mindenben talán más a gondolkodásunk.

Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író posztumusz kötete, a Találkozunk augusztusban Ana Magdalena Bach kidolgozatlan, melankolikus történetéről szól, miközben nem sokat hoz fel a mágikus realizmus sokat érő arzenáljából.

Műemlékek és világörökségi helyszínek sora szerte a világban már alig tudja elviselni a tömegturizmus nyomását, akad, amelyik már elesett. Változás kell, de ez legalább olyan nehéz, mint tétlenül nézni az örökségi helyszínek értékeinek pusztulását.

Két, évek óta a szolnoki művésztelepen élő és dolgozó művész közös tárlata különös párosításnak tűnhet, hiszen a festmények és kisplasztikák nemcsak műfajilag és tematikailag, hanem ábrázolásmódjukban és a realitáshoz való viszonyulásukban is különböznek egymástól. A Repetitív konstrukciók című kiállítás Posta Máté festőművész és Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból nyújt válogatást.

A csángók, meg az ő magyarságuk – nos, nem teljesen ugyanaz az anyaországból és a csángók földjéről (földjeiről) szemlélve. Többek között és nem utolsó sorban erről szól ez az írás, de legfőképpen mégis a magyar nyelvről.