A költő, kritikus Bajza József azonos nevű irodalomtörténész, történész unokaöccsének (1885–1938) munkásságát a balkáni országban, ahol épp elnökválasztást tartanak, ma is számontartják, olyannyira, hogy A montenegrói kérdés című írását az elmúlt években több ízben is megjelentették.

Az orosz–ukrán konfliktus már 2014 óta zajlik, de tavaly olyan fázisba lépett, amely már-már világháborúval fenyeget. Többen próbálkoztak közvetítéssel. Nemrégen Hszi Csin-Ping kínai elnök állt elő saját béketervével, tavaly Törökország volt aktív. A Vatikán is kezdeményez. Felmerülhet India közvetítő szerepe is.

Néhány esztendeje aligha sejthette bárki is, hogy a kívül-belül egyaránt rendkívül leromlott állapotú szentegáti Mária-kápolna teljes felújítása és restaurálása nem csak szép álom marad. Az épület újjászületéséről mesél közelmúltbéli története.

Sokan teszik fel a kérdést: minek köszönhetjük, hogy Ferenc pápa immár másodszor jön el Magyarországra, holott számos komoly vallási múlttal és intézményekkel bíró országba egyáltalán nem látogatott el, esetenként talán tudatosan is mellőzve azokat.

Minduntalan arra gondolok Benkő Barnabás képeit nézve, mikor működik igazán az élet: ha hagyjuk, hogy sodródjunk az árral, és engedjük, hogy megtörténjenek velünk a dolgok, vagy ha tudatosan úgy döntünk, hogy keretbe foglaljuk a mindennapjainkat.

Fél évvel a római bemutató után hozzánk is eljutott a Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája nyomán forgatott filmalkotás, A levél című dokumentumfilm. A jezsuiták kulturális központjában, a Párbeszéd Házában tartott bemutatót kerekasztal-beszélgetés követte.

Fazekas Lajos sokszínű művészegyéniség: diákként verseket írt és publikált, majd a film felé fordult, s az egyik legtöbb filmet jegyző alkotóvá vált, mint rendező, operatőr, színész, sőt kaszkadőr. Szeme világát vesztve újra a költészet felé fordult, ugyanolyan eredeti hanggal és tehetséggel.

A szentendrei MűvészetMalomban Pacsika Rudolf Képtelenség című kiállítása a művész munkamódszerébe, gondolkodásába nyújtott betekintést. Bár a retrospektív tárlat a fűtési szezon miatt bezárt, a kiállításhoz kapcsolódó album megjelent, mi pedig leültünk a művésszel egy beszélgetésre.

A Monarchia tizenöt magyar kiválóságával készült huszonkilenc interjút közlő, előzmények nélküli kötet egyszerre világítja meg az alanyok személyiségét és korát, a magyar történelem legsikeresebb időszakát.

Múltunk egyik legizgalmasabb fejezete a hazai örmények története, új kötet dolgozza föl ennek kitüntetetten fontos korszakát, azonban megvilágítja az őshazabeli előzményeket és a szétszóratás okait is. Cikkünkkel az örmény népirtásra, holokausztra (1915. április 24. – 1923) is emlékezünk.

Hatszázötven esztendős a Kolozsvári testvérek prágai Szent György-szobra. Szent György-napi dolgozat a sárkányölő szent legendájáról, Nagy Lajos király koráról és a prágai Szent György-szobor magyarországi eredetéről.