Epreskert
 

 

A december 6-i nyílt nap bevezető eseményeként november 15-én a sajtó munkatársait várták az Egyetem különleges campusára, az Epreskertbe kert-, épület- és műteremsétára. A lüktető nagyváros zaját feledtető, négy utcára néző, mesebeli őspark kerti sétáján épületbejárásra, valamint az itt működő Restaurátor és Szobrász Tanszék műhelyei munkájának megismerésére nyílt lehetőség. Dr. habil. Kőnig Frigyes, a Képző Doktori Iskolájának vezetője, emeritus rector, egyetemi tanár mesélt az egykor eperfákkal teli kert történetéről, az itt alkotó művészekről, s mutatta be a legendás szobrász, Strobl Alajos nevét viselő épület Parthenón-fríz termét és az Egyetem egykori és mai hallgatóinak kéthetente rendezett kiállításairól is beszélt. A Restaurátor Tanszék vezetője, dr. habil Bóna István DLA egyetemi docens a Falképes műteremben avatott be a falképrestaurálás rejtelmeibe, Polgár Botond, a Szobrász Tanszék vezetője pedig a szobrászműtermek alkotói munkájának fázisaival, s többek között a bronzöntés technikájával ismertetett meg. Végül dr. Orosz Csaba DLA oktatási rektorhelyettes szólt a Képző külföldi kapcsolatairól, s az Egyetem legújabb, a fiatalok számára különösen vonzó XXI. századi igényeket kielégítő képzéseiről.

A buja növényzettel borított Epreskertet a meglehetősen különc „szobrászpápa”, a reggelente kürtszóra kilovagló Strobl Alajos hozta rendbe. (Nevét családja szerint rövid o-val helyes írni.) A művész 1894 novemberében a vallás- és közoktatásügyi miniszternek címzett levele tanúskodik arról, hogyan látta és kívánta láttatni államalapító királyunkat: „Nem egy gyönge, istenes öreg királyt, egy múmiaszerű szentet akarok én megörökíteni szoborban, hanem egy mozgalmas, fáradalmakat nem ismerő, jóságos, de fegyveres, szelíd, de erős fejedelmet, aki keresztet tartott a kezében, de kardot viselt az oldalán (…). Szent István király …nemzeti szent … nem pusztán az Isten országának, hanem egyszersmind a saját országának volt a bajnoka (…). Szent István nemcsak apostol, hanem hadúr is.”
Ybl Ervin így írt a mesterről 1927-ben: „…a múltat a jelennel kiegyenlítő, a hagyományos szépséget az élet igazságával összeegyeztetni akaró iránynak volt egyik leggeniálisabb mestere liptóújvári Strobl Alajos. Egyike volt a háború előtti boldog magyarországi legtehetségesebb és legtöbbet dolgozó művészeinek. (…) A szobrászok között Michelangelo volt a bálványa, akinek titáni szenvedélye Stroblt is megejtette. Mint Michelangelo világokat formáló fantáziáját, Strobl lobogó képzeletét is állandóan nagy tervek, kompozíciók hevítették. A teremtés szent őrülete sohasem hagyta nyugodni. Csak ha beteg volt, akkor pihent, akkor volt csöndes örökké hullámzó kedélyvilága.”
Nagyszerű gondolat a kedvcsináló epreskerti séta – az ott hallott-tapasztalt, fényképekkel illusztrált élmények megosztásával a sajtó már a nyílt nap előtt felhívja a művészetek iránt érdeklődő diákok figyelmét az Egyetem nyújtotta képzésre. 
Epreskert szobortemető
  

Egy kis történelem: 1874-ben a Magyar Országos Képzőművészeti Társulat – melynek alapszabályban lefektetett célja volt: „a hazai képzőművészetnek minden ágát tökélyre segíteni, a műízlést nemesbíteni, s a műszeretetet terjeszteni” – hosszas alkudozás után a leendő Sugárút déli oldalán, a fővárosi közgyűléstől kedvező áron vásárolt telkeket, melyeknek fele részét átengedte a Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde önálló házának felépítésére. A Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjének tekinthető Mintarajztanodát az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat sürgetésére, 1871. május 6-án, a Ferenc József szentesítette törvény alapján, Pauler Tivadar miniszteri rendelettel alapította meg. Épületét a Münchenben tanult Rauscher Alajos építész, a Mintarajztanoda tanára tervezte az akkori Sugárút és Izabella utca saroktelkére. Az építkezés olyan gyorsan haladt, hogy az 1876/77-es tanévet már az új épületben kezdhették meg.

Az alapképzést nyújtó mintarajziskola mellett mesteriskolák jöttek létre; a Münchenből hazatért Benczúr Gyula vezetésével 1882-ben az I. számú Festészeti Mesteriskola, majd 1897-ben a II. számú Falképfestészeti Mesteriskola Lotz Károly irányításával és a Strobl Alajos által igazgatott Szobrászati Mesteriskola. Ezeket a kezdetben önálló művészképző iskolákat 1908-ban Képzőművészeti Főiskola néven összevonták a Mintarajziskolával. A kommün után, 1920-ban Lyka Károlyt bízták meg a főiskola újraszervezésével, melynek során a művészképzésre került a hangsúly.
A második világháború utáni évek új helyzetet teremtettek a főiskola életében is. A szocialista realizmus lett az egyetlen elfogadott művészeti irányzat, és minden olyan műalkotás, amely más ideológia alapján vagy más stílusban készült, a tiltott, jobb esetben a tűrt kategóriába került. Az ekkor már Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működő tanintézetben az iparművészképzés megszűnt, a képzőművészeti szakok differenciálódtak és elindult a restaurátorképzés is. A főiskola 1971-ben kapott egyetemi rangot. A Magyar Képzőművészeti Egyetem a felsőoktatás egyedi, különleges tekintéllyel bíró, több mint 150 éves intézménye, ahol a magyar képzőművészet alkotóinak többsége tanult, s vált mestertanárok keze alatt művésszé. Minden évben sokszoros a túljelentkezés, különösen egy-egy népszerű szakra, a nyílt nap nem hallgatók megnyerésére, hanem arra helyezi a hangsúlyt, hogy közvetlen közelségből bemutassa, hogyan folyik a művészeti képzés az egyetemen, s hogy kívül-belül láthatóvá tegye az egyetemet az ide jelentkezni vágyó felvételizők előtt.
Az érdeklődőket, a leendő felvételizőket délelőtt 10 órakor az Andrássy út 69. szám alatti patinás épületben dr. habil. Erős István rektor köszönti, majd az egyetemi jelentkezéshez elengedhetetlen gyakorlati tájékoztatást kapnak a Tanulmányi Osztálytól. A Hallgatói Önkormányzat képviselői – akiket a diákok faggathatnak – bemutatják, hogy miért érdemes a Képzőre jönni, milyen közösségi élet és programok várják a leendő egyetemistákat. Mindezt a tanszékek – Szobrász, Festő, Grafika, Vizuális Művészet, Látványtervező, Intermédia, Restaurátor, Képzőművészet-elmélet, Tanárképző Tanszék – tematikus bemutatkozása követi: jeles képzőművész oktatók színes, érdekes szövegeken és vizuális anyagokon keresztül ismertetik meg az érdeklődőkkel a különböző képzések sajátosságait.
 
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen a régi, klasszikus képzések mellett az új, csupán két tanévvel ezelőtt indult szakok – a képzőművész mesterszak, a kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek mesterképzés, valamint a vizuális művészet alapképzés – is várják a diákokat. A vizuális művészet képzés egyre népszerűbb a világ más művészeti egyetemein is, hiszen lehetőséget biztosít a hallgatóknak a képzőművészeti műfajok komplex tartalmi és technikai változatosságának egyidejű használatára, a témákhoz leginkább illő technikák kombinálására.
Epreskert Kálvária
 
 

A nyílt nap résztvevőinek műterembejárásra is lesz lehetőségük az MKE Andrássy úti főépületében, valamint az Epreskertben is. A nyílt napon a Képző jelenlegi hallgatói is részt vesznek az egyetem bemutatásában: megismertetik a műtermi élet sajátosságait, a műhelyekben folyó munkát, valamint személyes tanácsokat adnak és egyéni kérdésekre is válaszolnak. A Képző diákjai az információs pontokon is segítenek a jövendő hallgatóknak: tájékoztatják őket a felvételi tudnivalókról és beszámolnak személyes tapasztalataikról a képzéseket illetően.

 

A nyílt nap alatt a Képző kiállítóterei, a büfé és a hallgatói közösségi tér is meglepetésekkel várja a látogatókat. Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1062 Budapest, Andrássy út 69–71