A hely, ahol minden ima tárgya materiális, és ahol az emberek eltűnnek és senki sem emlékszik rájuk. Íme a vers tartalma és lokációja egyben, amely, ha úgy vesszük, intelem is.

Gomolygó, fátyolos emlékek tárultak elénk újrahasznosított matériákból készült térbeli installációkban, s kézzel, hagyományos eszközökkel vagy buborékfóliával festett élénk színű vásznakon megjelenítve. Máté Attila és Ferenczi Attila műveiken keresztül saját tudatalattijukat fedték fel a látogatók előtt, hogy általuk mi magunk is közelebb kerülhessünk létélményeink megtapasztalásához.

Minden alkalommal, amikor újabb medvelábnyomot, elhagyott mackószőrcsomót, vadkamera-felvételen vicsorgó nagyragadozót fedeznek föl Magyarországon, a környezetvédők megünneplik a természet aktuális győzelmét a civilizáció fölött, és leszögezik: az állatok jelenléte nem jelent különösebb kockázatot.

Hajlamosak sokan azt gondolni, hogy a történelemhamisítás valamiféle meghaladott, a régmúlt korokra jellemző dolog. Amely „a múltat végképp eltörölni” agresszivitásával kizárólag a borzalmas kommunista idők velejárója lehetett. S amely demokratikus berendezkedésűnek mondott államokban és korokban – ahol és amikor mi is élünk – elképzelhetetlen.

Művészi pályája a képregényrajzolástól egészen az absztrahált tájképekig vezet. A Képzőművészeti Egyetem elvégzése után huzamosabb időt töltött Írországban, ahonnan néhány éve tért haza. Biztos grafikai tudását társszakmáiban is aktívan használta, ám most újra jelentős szerepet játszik mindennapjaiban a festés.

A globális Nyugat ellen vívott hibrid és dezinformációs háborúját vívó Kreml célkeresztjébe immár német gazdasági szereplő került.

Évtizedek óta ellenségeskedő országokat, szervezeteket ültetnek egy asztalhoz a kínai fővárosban, megbékélésre ösztönözve őket, nem is sikertelenül. A diplomáciai kirakós türelemjáték legfontosabb elemének helyét azonban még sehogy sem sikerül megtalálni.

Roger Scruton, a hazánkban is ismert brit konzervatív filozófus 1980-ban többedmagával létrehozta a Jan Hus Oktatási Alapítványt, mert szerette Csehországot és reménykedett.

Csaknem féléves rezidenciaprogramon vesz részt Piramidónban. Dóra Ádámmal Barcelonában arról beszélgettünk, milyen inspirálóan hat rá a mediterráneum, a déli világ, az új impulzusok és az alkotásra koncentrálás lehetősége, s főként a kiszakadás az otthoni hétköznapokból.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. Juhász Kristóffal a Mese a békehozó rózsamagról című meséjéről, Gül Babáról, a mesék fontosságáról és mesemondói tapasztalatairól beszélgettünk.

Megannyi előnye ellenére a mesterséges intelligencia elterjedése számos aggályt vet fel: hiszen a gépileg előállított hamis információ a közönséges bűnözéstől a tudatbefolyásoló politikai manipulációig számos visszaélésre adhat lehetőséget. Az Európai Unió hosszas előkészületek után áprilisban fogadta el a területet szabályozó átfogó rendeletét.

Impozáns, reprezentatív tárlaton mutatkozott be a Magyar Festők Társasága Kréta szigetének fővárosában, Heraklionban. A seregszemlén ötvenkilenc hazai festőművész kapott lehetőséget, hogy megmutassa munkáit a görög közönségnek és az ott megforduló turistáknak. A nemzetközi szereplés igazi mérföldkő a társaság életében.