Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író posztumusz kötete, a Találkozunk augusztusban Ana Magdalena Bach kidolgozatlan, melankolikus történetéről szól, miközben nem sokat hoz fel a mágikus realizmus sokat érő arzenáljából.

Két, évek óta a szolnoki művésztelepen élő és dolgozó művész közös tárlata különös párosításnak tűnhet, hiszen a festmények és kisplasztikák nemcsak műfajilag és tematikailag, hanem ábrázolásmódjukban és a realitáshoz való viszonyulásukban is különböznek egymástól. A Repetitív konstrukciók című kiállítás Posta Máté festőművész és Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból nyújt válogatást.

A magyar történelmet nem lehet megírni csupán a magyar etnikum történeteként, s a magyar államiság történetét sem lehet áttekinteni a közös területen osztozó magyarság és a társnemzetek nélkül.

A csángók, meg az ő magyarságuk – nos, nem teljesen ugyanaz az anyaországból és a csángók földjéről (földjeiről) szemlélve. Többek között és nem utolsó sorban erről szól ez az írás, de legfőképpen mégis a magyar nyelvről.

Zeus Salas festőművész önálló kiállítása a mindenütt jelenvalóság világába vezet. Az átfogó tárlat, mely a venezuelai művész munkásságának hét évéből válogat, az alkotó pályafutásának fontos állomása: bemutatja és egyben összegzi eddigi művészi tevékenységét, s mérföldköve továbbhaladásának.

Az IBM szuperszámítógépe, a Watson összefügg Conan Doyle írásművészetével. Itt az ideje, hogy Sherlock Holmest a megfigyelőgépek prototípusaként olvassuk!

A szegények atyjaként tisztelt XI. Ince pápát XII. Piusz avatta boldoggá 1956. október 7-én. Miért épp ez a pápa, és miért éppen ekkor?

A közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel, korábbi uniós biztossal, a tavalyi Európa Kulturális Fővárosa egykori kormánybiztosával, Navracsics Tiborral a Balaton-felvidékről, a júniusi választások tanulságairól és a kereszténydemokráciához való viszonyáról beszélgettünk.

Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély szomszédságában, a Both Ferenc térre néző, ódon hangulatú, felújított épületben kérdeztem Kolcsár Bélát, az ötvenéves, Magyar Örökség-díjas Szárhegyi Művésztelep kulturális és művészeti igazgatóját a múltról és a terveikről.

A létezéshez kell figyelem és kell, hanem cselekvő jelenlét is, mint írja a szerző. A szőlőhegyről ez jól látszik. Mint az is, hogy nem szabad a tekintetünket elfordítani egymásról.

A háború utáni lengyel újjáépítés fogalommá vált. A totális rekonstrukciót elvből elutasító modern műemlékvédelem Varsó esetében ugyanis egyszeri és kivételes módon elfogadhatónak tartotta az elpusztult épületek eredetihez hű visszaállítását.

A játékok játéka: a gombfoci – ezzel a címmel jelent meg Gráfik Imre legújabb kötete, amely az egyik legmagyarabbnak tartott játék, a gombfoci történetét mutatja be kicsiknek és nagyoknak.