A 2022-es év Kossuth-díjas költője lett Király László, a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége okán. E három versével gratulálunk hozzá.

Aleksander Świętochowski (1849–1938) a századfordulót megelőző huszonöt és
az azt követő húsz év legkiemelkedőbb lengyel publicistája és jelentős prózaírója.
A cári birodalomhoz tartozó hajdani Lengyel Királyságban élő Świętochowski alább közölt írását az 1830/31-es szabadságharc tanulságainak évfordulós megidézése tette időszerűvé.

Az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramja új, jelentős, közpénzből létrehozott mecenatúra, amely első évfolyamának (2018–2021) eredményét a DEPARTURE kiállítás, és az azt kísérő művészeti kiadvány adja közre.

Életem első szűk negyven évében nem terveztem az életemet. Célok hiányában a szerencse, az adott körülmények és az ösztöneim irányítottak. Volt néhány olyan pillanat, amiben viszont biztos voltam, ezek közül az első kettő: amikor Budapestre költöztem és amikor rátaláltam a fotózásra.

Márciusi ünnepi számunkban a szabadságharc jelenkori értelmezéséről, a kiskőrösi Petőfi-kultuszról, Táncsics börtönépületének történetéről, Ferenc József Kossuth Lajos ellen indított peréről, Liszt h-moll szonátájának ihletőjéről és az ukrajnai menekültekről olvashatnak.

„Megrémülök.
Ettől.
Hogy mondataim
befejezetlenek,
s magamról
sem tudtam meg többet.”

A Magyar Nemzeti Múzeum Ars et virtus – Horvátország–Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége című kiállításának megjelenésében is impozáns katalógusát 2021-ben az év legszebb könyvei közé választották Horvátországban.

Legújabb számunkban Kína konfuciánus gyökereiről, az erfurti óváros újjászületéséről, Fajó János Vizuális játékok című kiállításáról, Lőrincz P. Gabriella költészetéről, Arkadiusz Andrejkow lengyel graffitiművészről, valamint az atomenergia hasznáról és kockázatairól olvashatnak.

„A nyelv perforálja a gondolkodást, hogy nem gondolhatunk mást, csak azt, ami a nyelvek rendszereiben már adva van.”  (Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság) Fabricius Anna Száz szó és hét dolog című kiállítása e fenti feltételezést és tapasztalatot kérdőjelezi meg.

Amikor az elmúlt év késő tavaszán Vashegyi György zeneművész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke bejelentette a Magyar Régizenei Központ, a Haydneum megalakulását, már szó esett a XVII. és XVIII. századi klasszikus zenei hagyatékok tudományos kutatásáról.

A 150 éves Magyar Képzőművészeti Egyetemen 133 esztendeje, 1889 óta folyik szobrászképzés. A Szobrászati Mesteriskola – melyet Stróbl Alajos alapított – képzési metódusát tekintve hagyományosan mester és tanítvány személyes kapcsolatára épül.