A műcsarnok a Sugárúton (Láng Adolf tervrajza után) Forrás: MKE
A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállítás az Andrássy út 69. szám alatti álló palota ikonikus épületét, a Képzőművészeti Egyetem főépületét állítja a középpontba. A híres sugárút egyik legszebb műemléki épülete 1945 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthona, de hányatott sorsa alatt volt kiállítótér, múzeum, műterem, vásári látványosság, hivatal, színház, sőt kabaré is. A díszes palotát Műcsarnok néven a Magyar Képzőművészeti Társulat 1871-ben emeltette, azzal a céllal, hogy – a párizsi szalonok mintájára – itt rendezzék meg az évi, nagy képzőművészeti tárlatokat. Az 1877-re elkészült épületet Láng Adolf tervezte, itáliai reneszánsz mintát követve. A felépült Műcsarnok lett a magyar kortárs képzőművészek első professzionális kiállítási tere: első húsz esztendeje alatt sok ezer festményt, szobrot és grafikát tártak itt a közönség elé. 1882-ben itt mutatta be Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt című festményét, s itt kapott helyet az Iparművészeti Múzeum első kiállítása is. Amikor 1896-ban, a Hősök terén elkészült az új Műcsarnok, a Magyar Képzőművészeti Társulat átköltözött oda. Ettől kezdve az Andrássy 69. alatt álló palota neve Régi Műcsarnok lett. 1896 után a Régi Műcsarnokban a magas művészet átadta helyét a népszórakoztatásnak: Plasticon néven megnyílt a viaszmúzeum, 1907-ben pedig a Modern Színház Kabaré. 1945 után a palota kiállítótereiben a Képzőművészeti Főiskola műtermei leltek otthonra, az alagsori régi kabaré helyén pedig a Bábszínházat alakították ki.
Medgyaszay Vilma Forrás: MKE
„Rendkívüli kaland Budapest egyik ikonikus épületének történetét megismerni és megmutatni a nagyközönségnek. Célunk, hogy érzékeltessük ennek az épületnek a varázsát, ami ma is áthatja a tereit” – vallja Révész Emese, a kiállítás egyik kurátora, a Művészettörténet Tanszék oktatója.
Lázár Eszter, a kiállítás másik kurátora, a Képzőművészet-elmélet Tanszék oktatója hangsúlyozza: „Az épület története nem egy lezárult korszak lenyomata: ezek ma is aktív terek, melyeket a művészek és művészhallgatók nap mint nap használnak. A Régi Műcsarnok múltja egyúttal az ő jelenük is.”
Kósa János Festészet halála 1993 Forrás: MKE
A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállítás egyedülálló archív hang- és képanyagokkal – különleges régi dokumentumokkal, fotókkal, építészeti tervrajzokkal, műtárgyakkal – idézi fel a XIX. századi Régi Műcsarnok szalontárlatainak, s a századforduló kabaréjának hangulatát. A tárlaton az archív anyagokat modern és kortárs alkotások, többek között Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Czene Márta, Csók István, Ferenczy Károly, Gróf Ferenc, Jovánovics György, Kósa János, Lengyel András, Lotz Károly, Réti István, Szőnyi István, Tranker Kata, Katarina Ševic, Vaszary János munkái egészítik ki.
Lotz Károly Harmónia 1877 Kieselbach-Galéria Forrás: MKE
A Képzőművészeti Egyetem hallgatói pedig új, izgalmas alkotásokkal reflektálnak a nevezetes palota történetére. A XIX. században a belső udvart gyönyörű majolikakút díszítette – Fischer Mór porcelángyáros ajándékaként –, amelyről csak dokumentumfotók maradtak fenn. Laneury Tom hallgató újraformálta a díszkutat, a Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállításra drótokból készítette el a majolikakút kicsinyített mását. Egy hallgatói csoport – Heim Fanni, Panák Laura, Döbröntei Klári, Sziládi Szabolcs – archív fotók felhasználásával látványos animációban eleveníti fel az épület első néhány évtizedének hangulatát.
Műcsarnok Lépcsőház Fotó: Antal Gabelics Forrás: MKE
A híres Lotz-freskók:
Műcsarnok Fotó: Antal Gabelics Forrás: MKE
A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállítás középpontjában az épületrész legnagyobb látványossága, a Mintarajziskola egykori mestertanárának Lotz Károlynak frissen restaurált pompás freskói állnak. A Képzőművészeti Egyetem Régi Műcsarnokának mennyezetét díszítő Lotz-freskók restaurálása 2021 végén fejeződött be, ugyanekkor újult meg az épület díszes előcsarnoka, aulája, lépcsőháza és rektori folyosója is. A nagyszabású felújítási projektet széles körű kutatási munka előzte meg, melynek célja, hogy az évtizedek során súlyosan roncsolódott Lotz-faliképegyüttes és a Láng Adolf által tervezett épületrész neoreneszánsz belső terei elnyerjék eredeti pompájukat. A restaurálás során az épületrész díszítőfestése mellett a fa, üveg, fém és kő épületelemek is megújultak.
Műcsarnok Fotó: Antal Gabelics Forrás: MKE
A kiállítás designját a Képző látványtervező hallgatói valósították meg, grafikai arculatát a Tervezőgrafikai Tanszék egyik hallgatója, Tarcsa Rebeka készítette. Az arculat alapmotívuma a mőbiusz-szalag, amely utal a kiállítótér egykori funkcióinak megismételhetőségére, a történet lezárásának lehetetlenségére, valamint a fizikai adottságokkal rendelkező terekből való kilépés nehézségeire is.
Műcsarnok Fotó: Antal Gabelics Forrás: MKE
A kiállítást Bojár Iván András művészettörténész nyitja meg 2022. február 15-én, 18 órakor.
A kiállítás megtekinthető 2022. március 19-ig, hétfő–péntek: 14.00–19.00, szombat: 10.00–18.00
Az egyetem szombatonként tárlatvezetéseket tervez.
Műcsarnok Fotó: Antal Gabelics Forrás: MKE
