Az ex- „kilépésre”, „elhagyásra” utaló latin eredetű elöljárószó konkrét vizuális formában egyetlen X jelben szerves része kozmikus szobrainak és azok nevének is. A művész teret hoz létre, mozgásformákat ír le és a világban való helyünket, az univerzumhoz való viszonyunkat teszi próbára a szobrain keresztül.

Nyomon vagyok az eltűnt hiány nyomában – írja Lenkey-Tóth Péter Az eltűnt idő nyomában című írásában. Úgy is mondhatnánk, hogy az egyedi lenyomatok, apró napi érzékelések, megkopott, „eltűnt” képek, például a középkori galatinai freskók nyomainak letapogatásából megszületik az általános.

Barna Lilla és Nagyabonyi Emese színészek megelőlegezett bizalmatlanság című performansza nyitotta meg áprilisban a véletlen jegyében Szabó Károly #elsovacsora: megrendezett bizonytalanság című kiállítását.

Renoir az emberi bőr szerelmese. Ajánlom a kiállítást a hús szerelmeseinek, azoknak, akik boldogan időznek el a gödröcskéken.

A közterek és használatuk történetével, művészeti és közösségi aspektusaival egyre élénkebb diskurzusban foglalkoznak elméleti szakemberek és maguk az alkotók is. Ebbe a párbeszédbe kapcsolódik be Dobó Bianka képzőművész DLA-dolgozatán és Mű-emlék-mű című kiállításán keresztül.

Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, grafikus, képzőművész Nyugtalan idők című kiállítása legújabb alkotásaiból ad válogatást. „Nem minden betontömböt nekünk csinálnak, mi is kreálunk saját magunknak: védjük magunkat a külvilágtól, egyúttal saját korlátokat szabunk még a saját jóságunk áramlásának ellehetetlenítése árán is” – vallja a művész.