Szerző: Sántha Attila

A csángók külön kaptafája

A csángók, meg az ő magyarságuk – nos, nem teljesen ugyanaz az anyaországból és a csángók földjéről (földjeiről) szemlélve. Többek között és nem utolsó sorban erről szól ez az írás, de legfőképpen mégis a magyar nyelvről.

A nyelv ellensége, az írás

Ártana a nyelvnek az írás? Nos, vannak esetek, amikor igen. A szerző ezekre hoz példákat, és arra is, amikor egyszerűen az emberi butaság játszik közre.

Tízezer magyar Csöbörcsökön

Rendhagyó írás ez a Nyelvőr rovatban. Munka közben találjuk itt a magyar név- és nyelvemlékek után kutakodó szerzőt, aki a Dnyeszter mellé, egy kis moldáviai faluba, Csöbörcsökre utazott, eleink nyomait keresve. 

Hajbók, csimbók...

Az 1896-os Magyar tájszótár ad egy erősen titokzatos debreceni mondást: „Hajbók, csimbók, köszönny asszonyodnak!” – mondogatja a dajka, midőn a gyereket kezében tartogatva hajtogatja.

A Bodriszak faluja

Eleddig nem is sejtett magyar eredetű helynevek Moldvában? Igen, vannak szép számmal. Ezekről beszél, és az elsőre korántsem magyarosan hangzó Burdusaci nevének eredetét leplezi le a szerző.