Szerző: Mezey Katalin

Panaszkodnak rád az unokáid

Ifjúsági szubkultúrák, divatok jönnek-mennek – és tartanak egész addig, míg követőik rendre ki nem nőnek belőlük. De hogyan viszonyuljanak ehhez az érettebb generációk?

Beszélgetés

– Lehet, hogy azt sem tudjuk, mi a béke?
– „Az én békémet hagyom rátok.” A béke az egymás iránti jó szándék, jóakarat. Nevezhetjük szeretetnek is. Még fegyverek sem kellenek hozzá.
– Mégis, szinte elérhetetlen.

Szenzációk

Évtizedekkel ezelőtt a magát proletárdiktatúrának tituláló világban, frissen végzett bölcsésztársam egy délutáni napilapnál kapott állást. Nem volt megszokott dolog, hogy valakit egyből a kebelére öleljen a „szigorúan ellenőrzött” sajtó, de vele megtörtént.

Jókai Anna emlékezete

Miért nem találhatók meg a könyvesboltokban annak az írónak a könyvei, akit életében az olvasóközönség széles táborának szeretete övezett, aki a számtalan meghívásnak és felkérésnek szinte sosem tudott eleget tenni?

Amikor visszafelé folyik a Duna TV

A nézettség mindenáron? Irigység, feltűnésvágy vagy ideológiai elvakultság? Vajon mi indít arra bárkit, hogy művészetünk nagyjait a közszolgálati televízióban besározza?

Mezey Katalin versei

„Rómát látni és meghalni”, ismerjük mi is a mondást.
Több benne az igazság, mint azt mai, érzelgős utódok
elképzeljük. (Bár mostanában Róma fiai is Rómából el,
a tengereken túlra vágyakoznak ...)

Az emlékezés érctelérei

„Orosz tiszt: – Először behívtak bennünket, hogy itt fasiszta ellenforradalom van. Aztán kiküldtek, hogy itt népi forradalom van. Aztán megint behívtak, hogy itt fasiszta restauráció van. És mindig ugyanazok a suhancok harcoltak ellenünk.”
(Galgóczi Erzsébet naplójából, 1956. november 1.)

Az emlékezés érctelérei

Meggyőződéssé érett tapasztalatom, hogy az 1956-os magyar forradalmat az akkor tizen- és huszonévesek emlékezéseiből ismerhetjük meg leghitelesebben. A hatvanadik évforduló alkalmából meghirdetett Emlékév pályázatai talán az utolsó pillanatban hívták elő a kollektív tudat mélyéből a forradalom valósághű képsorait.

A könyvüzlet – a könyv és az üzlet

A minőségi irodalmi műveknek már a kiadását is gátolják a hazai könyvterjesztés anomáliái. A hegemón helyzetben lévő terjesztők csak alacsony példányszámra szerződnek, a bizományosi rendszer miatt azok eladásában sem érdekeltek, a szellemi értékeket forgalmazó bolthálózat létrejöttét viszont megakadályozzák.

A krónikás

„Hogy nagy úr a realitás,
nem leckéztetik, de tudja.
Bűnös? Erényes? Csak hibás?
Sosem törtet az élre.”

Kutyaugatás

„összesereglő íja-fia
mámoros szívvel utánozza:
érti, nem érti, nem zavarja,
hamar rákap minden divatra”

Kortárs irodalmunk hozománya

Versenyezhet-e ezekkel a ma már klasszikus életművekkel a közelmúlt és napjaink magyar alkotóinak irodalmi hozománya?