Czakó Gábor írásai bennem George Orwellt idézik fel. Az ő látásmódját, különös érzékenységét az emberi jellem torzulásaira, és azt a meggyőződését,
hogy az ember esélyét arra, hogy teljes és érett
személyisége legyen, nem annyira genetikai okok
hiúsítják meg, hanem a kornak a teremtést
lezüllesztő és közösségeket szétverő kegyetlensége.

Amikor közeli barátod hirtelen elmegy – barátaink mindig hirtelen hagynak itt bennünket –, rádöbbensz, hogy nem tudod megírni, milyen is volt. Mert a barátság lényege az, hogy éled – még ha látszólagos szünetekkel is. Ha van is képed arról, mi minden fér barátod személyiségébe, ez a kép nem a külső szemlélőé, nem a külvilágnak szól.

„Az utóbbi években a kézi írás és a lélek kapcsolata foglalkoztat: egy szép szöveg, vers, kézzel történő leírása különös inspirációt jelent. Versolvasás közben a sorok a szemen át a lélekhez szólnak, kézzel leírva, az ujjak által még közelebb kerülnek.

„Az utóbbi években a kézi írás és a lélek kapcsolata foglalkoztat: egy szép szöveg, vers, kézzel történő leírása különös inspirációt jelent. Versolvasás közben a sorok a szemen át a lélekhez szólnak, kézzel leírva, az ujjak által még közelebb kerülnek. Párbeszéd kezdődik szerző és olvasó között, s a szöveg belső értelmezést nyer és újra a szemhez jut el. A különös folyamat a végtelenségig ismételhető, és a szépség talán az, … Ami fennmarad.”

Mint annyi találmánynál megesett, a mesterséges intelligencia megalkotói sem törődnek a lehetséges visszaélések kockázataival, sem etikai kérdésekkel. Tudósok, politikusok aggódva kutatják a veszélyek csökkentésének módozatait. A természetes intelligencia nélkülözhetetlennek látszik.

Antall József esetében a miniszterelnökség nem pusztán a csúcs volt a pályáján, hanem végzet és sors. Olyan sors, ami a halállal is jó előre megbékítette. Legbelül tudta, hogy bele kell halnia az irdatlan feladatba, meg kell halnia azért, hogy közössége átjusson a túlsó partra.

Idén negyven éve, hogy már nincs közöttünk Illyés Gyula, huszadik századi irodalmunk egyik legkiemelkedőbb, sokat vitatott alakja. Az ő és a hatalom viszonya igencsak beszédes: sokan és szinte hivatalból bírálták, miközben a rendszer látszólag büszke volt rá.

Gáborral a Lágymányoson éltük a forradalmat, és 1957-re barátaink tűntek el: tiltott nevek, tiltott szavak, titkos történetek.

Elment közülünk egy lélek. Elment?
Ma itt van velem, őt olvasom, emlékezem mondataira és mozdulataira. Ismerem őt,
de nem tudom megírni. Nem ismerem, de megírom.

Kodolányi Gyula 2022. június 10-én, pénteken, 17 órakor az Ünnepi Könyvhéten dedikálja a 2021-ben, a Nap Kiadónál megjelent A világfa ágain című kötetét. A költő-politikus beszélgetőtársa a könyvben Csűrös Csilla.

Gondolatok a gazdaságkorról, közönyről, bizalomról, minőségről, az írástudók jelentőségéről, és arról, milyen megbízatása lehet a mai költőnek a múzsáktól.