A kétszeres Kossuth-díjas költő, a huszadik századi magyar irodalom és közélet megkerülhetetlen alakja,  Csoóri Sándor szülőházából kialakított emlékházat avattak falujában, Zámolyon. Kodolányi Gyula, a barát és pályatárs megnyitóbeszédét olvashatják.

1994 nyarán, a májusi választási vereség után, az új magyar közép tábora a szakadék mélyén hevert bénultan, dermedten. Horn Gyula vezetésével szocialista–szabad demokrata koalíciós kormány alakult.

1994 nyarán, a májusi választási vereség után, az új magyar közép tábora a szakadék mélyén hevert bénultan, dermedten. Horn Gyula vezetésével szocialista–szabad demokrata koalíciós kormány alakult.

XXXX

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) a társadalom- és humán tudományok területén a 2025-ös évre a négy esztendeje alapított legtekintélyesebb kitüntetést, a Szerb
Tudományos és Művészeti Akadémia Érme díjat ítélte oda dr. Várady Tibor akadémikusnak.

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) a társadalom- és humán tudományok területén a 2025-ös évre a négy esztendeje alapított legtekintélyesebb kitüntetést, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Érme díjat ítélte oda dr. Várady Tibor akadémikusnak. Az elismerést az akadémia napja ünnepségén, november 19-én adják át.

Vannak szavak, amiket ritkán mondunk ki. Mert a fontos szavaknak súlyuk van, nem szabad, nem lehet dobálózni velük. Aztán van, amikor ki kell őket mondani. Mert eljött az idejük. Kimondom: elment közülünk egy igaz, nagy lélek: M. Kiss Sándor.

Szentül hiszem, hogy ma befejezem azt a régen félbemaradt írást Nagy László gondatlanul mellőzött oratóriumáról, az Ég és földről. Most jött el ismét az ideje ennek a fájdalmas nagy párbeszédnek hagyományról és modernségről, mert olyan időket élünk, hogy ismét az ő vívódásai ráznak fel bennünket mindennapi alvajárásunkból: most is az a kérdés, megint ugyanaz.

Szentül hiszem, hogy ma befejezem azt a régen félbemaradt írást Nagy László gondatlanul mellőzött oratóriumáról, az Ég és földről. Most jött el ismét az ideje ennek a fájdalmas nagy párbeszédnek hagyományról és modernségről, mert olyan időket élünk, hogy ismét az ő vívódásai ráznak fel bennünket mindennapi alvajárásunkból: most is az a kérdés, megint ugyanaz.

Csoóri Sándornak sok arca él bennünk. Az összehúzott szemű, derűsen-ironikusan figyelő. Az önfeledten nevető. A jeremiásian komor. Ezek mindig ott rejteznek egymásban, átjátszanak egymásba – egy lebilincselő ember arcai.

„Ha pedig nincs benne a művemben mindez, anyám, az égbolt, Jézus, akkor semmi sincs benne.” Ez az egész belső horizontunkat átölelő, és talán meglepő mondat Ottlik Gézától származik, sajnálatosan ritkán említett modern klasszikusunktól, aki a kommunizmus árnyékában, a margón élte le alkotó élete javát.