Az orosz–ukrán konfliktus már 2014 óta zajlik, de tavaly olyan fázisba lépett, amely már-már világháborúval fenyeget. Többen próbálkoztak közvetítéssel. Nemrégen Hszi Csin-Ping kínai elnök állt elő saját béketervével, tavaly Törökország volt aktív. A Vatikán is kezdeményez. Felmerülhet India közvetítő szerepe is.

A békekonferenciák az európai politikai kultúra kiemelkedő teljesítményei a XVII. század dereka óta. Magukon viselték koruk ellentmondásait, gyakran súlyos igazságtalanságokat szentesítettek, és többször csődöt mondtak, mégis élhető kereteket teremtettek nemzedékek számára.

Ritkán jelenik meg történeti összefoglaló aktuálisabb pillanatban, mint 2021 végén a Fedinec Csilla és szerzőtársai jegyezte Ukrajna története. Februárban Oroszország általános támadást indított Ukrajna ellen.

Harminc éve, 1991 decemberében szűnt meg a rettegett Szovjetunió. A birodalom bomlása mégis meglepően békésen zajlott le. Ennek okait mutatja be írásában a Kelet-Európa-kutató.

A koronázási ékszerek Európa több országában az államisághoz kapcsolódó nemzeti jelképek. Így van ez a Cseh Köztársaságban is.

Lapunkban érdekes vita bontakozott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök történeti esszéjéről Jeszenszky Géza (20/22.) és Miskolczy Ambrus (21/1.) között. Az Oroszországhoz, azon belül a második világháborús orosz győzelemhez való viszonyunk továbbgondolására a következő körkérdést intéztük kilenc magyar ruszistához: „A mai orosz politika hogyan viszonyul történeti kérdésekhez? Miért fontos ez a magyar közgondolkodás számára?” Halász Iván, Kenéz Péter, Kolontári Attila, Krausz Tamás, Rácz András és Seres Attila válaszolt. Mostani számunkban az első két írást jelentetjük meg.