A legutóbbi két európai háborút szláv nemzetek vívták: 1991 és 1995 között a bosnyákok, horvátok és szerbek, most pedig az oroszok és az ukránok. De nem a nyelvi, hanem a vallási, a nemzeti identitásbeli és főleg a jövőképbeli különbség számított.

Az EU-t érő mai kihívások és támadások sokszor az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveire emlékeztetnek. Nem mintha az integrált Európa az utolsókat rúgná. Ha igen, az igazi tragédia lenne. A párhuzamok viszont valóban aggasztóak.

Az EU-t érő mai kihívások és támadások sokszor az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveire emlékeztetnek. Nem mintha az integrált Európa az utolsókat rúgná. Ha igen, az igazi tragédia lenne.
A párhuzamok viszont valóban aggasztóak.

A héten ismét kiállítják a cseh koronázási ékszereket a prágai Szent Vitus-székesegyházban. Erre a köztársasági elnök külön rendelkezésére, általában ötévente kerülhet sor. Cikkünk a cseh nemzeti jelképet mutatja be.

A korábbi cseh külügyminiszter nyolcvanöt éves korában elhunyt a hétvégén. A cseh és svájci állampolgárságú arisztokrata országa legeredetibb politikusai közé tartozott.

Robert Fico exkormányfő tér vissza a hatalomba, de nem tud egyedül kormányt alakítani. Kompromisszumokkal, de ő irányítja északi szomszédunkat a következő években.

Az orosz–ukrán konfliktus már 2014 óta zajlik, de tavaly olyan fázisba lépett, amely már-már világháborúval fenyeget. Többen próbálkoztak közvetítéssel. Nemrégen Hszi Csin-Ping kínai elnök állt elő saját béketervével, tavaly Törökország volt aktív. A Vatikán is kezdeményez. Felmerülhet India közvetítő szerepe is.

A békekonferenciák az európai politikai kultúra kiemelkedő teljesítményei a XVII. század dereka óta. Magukon viselték koruk ellentmondásait, gyakran súlyos igazságtalanságokat szentesítettek, és többször csődöt mondtak, mégis élhető kereteket teremtettek nemzedékek számára.

Ritkán jelenik meg történeti összefoglaló aktuálisabb pillanatban, mint 2021 végén a Fedinec Csilla és szerzőtársai jegyezte Ukrajna története. Februárban Oroszország általános támadást indított Ukrajna ellen.

Harminc éve, 1991 decemberében szűnt meg a rettegett Szovjetunió. A birodalom bomlása mégis meglepően békésen zajlott le. Ennek okait mutatja be írásában a Kelet-Európa-kutató.

Lapunkban érdekes vita bontakozott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök történeti esszéjéről Jeszenszky Géza (20/22.) és Miskolczy Ambrus (21/1.) között. Az Oroszországhoz, azon belül a második világháborús orosz győzelemhez való viszonyunk továbbgondolására a következő körkérdést intéztük kilenc magyar ruszistához: „A mai orosz politika hogyan viszonyul történeti kérdésekhez? Miért fontos ez a magyar közgondolkodás számára?” Halász Iván, Kenéz Péter, Kolontári Attila, Krausz Tamás, Rácz András és Seres Attila válaszolt. Mostani számunkban az első két írást jelentetjük meg.