Az Onkológiai Intézetben találkoztunk először. Arról beszélgettünk, hogy hiányzik egy történeti tényeken alapuló, igazmondó televíziós sorozat, tisztázó beszélgetések sorskérdéseinkről. Végül megszületett a Nemzeti nagyvizit, teljes mértékben Kásler Miklós szellemi terméke. Öt-tíz évente bátran elővehető a felnövekvő korosztályok számára. Nem kezdi ki az idő.

Mutogatom a családi képeket, előveszi az övéit. Dédunokák, a kislány nyolcéves, az öccse hat. Az én kis hajas babáim – mondja Marica, és szemébe visszaköltözik a gyerekkoromból ismert fény. Beszélni nem tud velük, mert egy szót sem értenek magyarul.

Mikor már nem hetykélkedhet azzal, hogy neki a háziorvos csak azért kell, hogy felküldje a felhőbe a receptet, mert előbb-utóbb valamely nevezetes betegség kárvallottja lesz, akkor becsönget az ember a körzeti rendelőbe. Teheti, mert egy évig tartó tatarozás után kinyitott végre.

XXXX

Mire ez a kézirat elkészült, jött a hír, hogy S. József kárpátaljai magyar férfi az ukrán katonai toborzók áldozata lett. Vasdorongokkal verték meg, nem sokra rá belehalt a sérüléseibe.

Forr a Facebook bús tengere, ó magyar. A kommentelők dáridója tart. Mire ez az írás megjelenik, a mai napra rendelt skandalumot a közösséginek hazudott médiában már felülírta a következő botrány.

XXXX

XXXX

A háborús pszichózis légkörében feledésbe látszik merülni, amit az atomhatalmak egyensúlyára épülő korszakban még tudtak a döntéshozók, hogy a világpolitika biztonsága az egyezségeken múlik. A béke megalapozását ritkán szolgálták a fegyverek. Az öldöklés megállítása – ma még – nem lehetetlen.