Számtalan Faust-feldolgozás született az elmúlt évszázadokban az irodalmi alkotásoktól a filmekig, hiszen a forrásként szolgáló mű olyan alapvető kérdéseket boncolgat, mint a jó és a rossz állandó harca vagy éppen a boldogság és tudás hajszolása.

Nathan Pinkoski tanulmánya Renaud Camus gondolkodását tárja fel, különös tekintettel a „lecserélhetőség” (replacism) és a „Nagy Csere” fogalmára.

Mi járhatott a harminckét éves katolikus gondolkodó, Ervin Gábor fejében, amikor 1944 decemberében a Duna partján farkasszemet nézett a felsorakozott nyilas kivégzőosztaggal?

A transzilvanizmus Vörösmarty és Madách léptékű eszméjével válaszolt az erdélyi Helikon íróközössége a trianoni csapásra. Politikamentessége ma is igéz és int.

Magyar és amerikai kutatók, egyetemi
és középiskolai tanárok, egyetemi hallgatók százai kapcsolódhattak
be egymás tudományos vérkeringésébe, és ismerhették meg alaposabban egymás hazáját és kultúráját a Fulbright-ösztöndíj révén. A kölcsönös megértés egyik legkiválóbb intézményének magyar honosítására emlékezik az egykori kétoldalú bizottság tagja.

XXXX

Hetven esztendővel ezelőtt halt meg Paul Claudel (1868–1955) – az ötvenes évek második felében, pannonhalmi diákkoromban hallottam először
a nevét. Magyartanárunk, a francia szakot is végzett Cziráki László atya nagy tisztelője volt a francia költő-drámaírónak. Többször mesélt az író Notre-Dame-beli megtéréséről, és arról, hogy majdnem bencés szerzetes lett, de végül életét diplomataként szolgálta végig.

XXXX

XXXX

Megállítható-e a vidék elnéptelenedése? A biotermesztés megmentheti-e a falvakat? Miért nem hatékonyak az agrárkörnyezet-gazdálkodási programok? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettem Fertő Imrével, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatójával.

Mit jelenthet a lakóknak a zöldellő udvar? Miként teremthető összhang a történelmi épületek és a modern zöldítési megoldások között? Milyen szerepet játszhatnak a tetőkertek, belső udvarok, zöldfalak, közösségi kertek a városi biodiverzitás növelésében?