A felvilágosodás, a francia enciklopédisták nyomdokaiba lépnek azok a mai magyar filozófusok, akik e bölcseleti tudástár elkészítésére vállalkoztak?

Az enciklopédia szó (erről szóló cikkünket lásd itt) egy régi görög kifejezés (enkükliosz paideia,  ’körkörös nevelés, oktatás’) hibásan átírt, újkori alakja. Eredetileg fizikai körmozgáshoz kötött ismeretközlést jelentett, csak később alakult ki az írásban rögzített ismerettár jelentése. A Francia enciklopédia nagy műve csupán egy azon alkotások sorában, amelyek az átfogó tudásátadást voltak hivatva elősegíteni a hellenizmustól kezdve a bizánci bibliothékén (’könyvtár’, értsd gyűjteményes kötet) és a középkori summán (’foglalat’) keresztül az újabb institutiókig (’rendszerezés’). Sajátos jelentőségű, mivel már nem egyházi-teológiai összefüggésben, hanem valamely feltételezett szekuláris mindentudás szerint foglalja össze az emberi tudást. Ám a felvilágosodás nem egységes folyamat, hiszen az angolszász, a skót, az amerikai felvilágosodás több ponton eltér a franciától, nem is szólva a német Aufklärungtól, melynek meghatározó vonulatai nem osztották a francia materializmust. A lumière francia kifejezés maga is az illumináció, a megvilágosodás evangéliumi, platóni-ágostoni felfogására utal, az Aufklärung pedig az emberi tisztázásra, a megértés munkájára. A Magyar filozófiai enciklopédia (MAFE) egyrészt a körkörösség hagyományát folytatja, hiszen egy-egy cikk végső szövegét a szerkesztőség és a szerzők tudományos műhelyként dolgozva alakítják ki. Másrészt

a MAFE nem a modern kori felvilágosodás hagyományát, hanem az emberi tisztázás örök célját követi.

Harmadrészt enciklopédiánk magyar, azaz mai magyar szerzők, filozófusok munkája, különös hangsúllyal azon gondolkodókra, akik a magyar kultúrához kötődve alkottak és alkotnak. E tekintetben páratlan alkotás, különösen, ha a mai magyar művelődésben erőteljesen érvényesülő centrifugális erőket nézzük. Ezzel szemben a MAFE centripetális, középpontot kereső, összefoglaló és -szervező vállalkozás.

Milyen eszme- és filozófiatörténeti elvek szerint alakítják a címszavakat? Alkotókról vagy eszmékről, fogalmakról írnak? Mi a fontosabb, az eszmék alakulása vagy az egyes gondolkodói teljesítmények kibontakozása? Az egyetemes és a magyar filozófiai hagyomány hogyan jelenik meg a szócikkekben?

A címszólista elkészítése már önmagában komoly elméleti munkával járt, hiszen lexikográfiailag a címszavak meghatározása feltételez egy logikai és elvi mátrixot. Egy éven keresztül dolgoztunk a mintegy nyolcszáz tételes listánkon, s a folyamat még mindig nem ért véget, mert egy-egy szerző felvetése, illetve további megfontolások nyomán egyes címszavakat másokkal összevonunk, néhányat törlünk, s indokolt esetben újabbakat is felveszünk. Van egy B listánk is, ahol azon címszavak találhatók, amelyeket szócikként meg kellene írnunk, de ezt csak a jelenlegi munka után végezhetjük el. A „magyar” jelző miatt hangsúlyozzuk a magyarsághoz kötődő, közép-európai gondolkodás alakjait, hagyományait. Itt nem egyszerűen a magyar nyelvű alkotás döntő, hiszen számos, magyarként azonosítható gondolkodó fejtette ki tevékenységét más nyelven.

A magyarság bölcseleti hagyománya hungarusnak mondható, s ebbe beletartozik az elsődlegesen latinul, németül, később más nyelveken alkotó gondolkodók nagy száma is.

Jó példa itt a horvát, a szlovén vagy a szerb filozófiáról szóló szócikkünk, melyekből kiderül, hogy egy-egy délszláv szerző mily mértékben volt részese a hungarus filozófiai képzésnek, a kultúrának, sokszor a nyelvnek is. A magyar gondolkodás történetileg közép-európai, erősen kötődik a latinitáshoz, később az osztrák és délnémet filozófiához, manapság pedig más nyugati nyelvi kultúrákhoz, ám egyfajta családi hasonlóság révén minduntalan felismerhető a közép-európai kötődés. Enciklopédiánk természetes módon helyet ad a nyugati gondolkodás nagy alakjainak, fogalmainak és irányzatainak, s itt szerzőink a kortárs magyar tudományosság szerint írják meg a cikkeiket. Mindezen túl előkészítjük a MAFE angol kiadását is, amely a címszavak mintegy harmadát tartalmazza majd angol nyelven.

Milyen előzményei, milyen szakmai kontextusai vannak a Magyar filozófiai enciklopédiának?

A rendszerváltoztatás előtt létezett egy igen gazdag hazai lexikonírási hagyomány, amely az Akadémiai Kiadóhoz kötődött. Sajnálatos módon önálló magyar filozófiai lexikon nem jött létre 1945 és 1990 között, noha próbálkozásokról tudunk. A filozófia lexikális művei szovjet könyvek, illetve 1990 után elsősorban angol munkák fordításai voltak. Ezen a vonalon magam is részt vettem több lexikonfordítási munkában, majd többedmagammal elkészítettem Walter Brugger Philosophisches Wörterbuchjának magyar változatát. S nagy odaadással működtem közre a Magyar politikai enciklopédia megalkotásában is… Már 1992 óta dolgoztam a MAFE ötletén, de különféle okokból nem sikerült megvalósítani. A cél nem egyszerűen a filozófiai gondolkodás áttekintése, összefoglalása, hanem specifikusan a magyarsághoz köthető hatalmas filozófiai hagyományfolyamnak az összefoglalása. E hagyomány kiugróan, világszinten is jelentős – gondoljunk csak olyan szerzőkre, mint Polányi Mihály, John Kekes vagy Vető Miklós. A nemzetközi kontextusban jól ismertek az egyes filozófiai enciklopédiák, mint amilyen a Stanford Encyclopedia of Philosophy vagy a Historisches Wörterbuch der Philosophie. Munkánk során e műveket figyelembe vesszük, de hangsúlyozzuk sajátosságainkat. Nem szövegében folytonosan felülírt internetes enciklopédiát tervezünk, mert filozófiailag is fontosnak tartjuk azt a tényt, hogy művünk itt és most születik. A Historisches Wörterbuch páratlan történeti forrás, ám önálló elméleti tartalma csekély. Emellett azonban, ha lehetséges lesz, tervezzük a MAFE internetes hozzáférését. 

A filozófia művelését ma egyaránt veszélyezteti a technicista-szcientista szemlélet és a filozófia gyakran tapasztalható átpolitizálása-átideologizálása. A filozófia védelméről is szól ez a munka?

A filozófia művelése mindenkor veszélyes vállalkozás volt, ahogyan Szókratész régi példája is mutatja.

Nemcsak személyi, hanem tartalmi vonalon is látható, hogy – Husserl kifejezésével élve – a felszíni vagy horizontális gondolkodás éles ellentétet képez a mélységi, valós gondolkodással szemben. A horizontális gondolkodás sokféle formában megjelenik, ilyen a filozófiai témák meg nem értése vagy félreértése, a közéleti publicisztika és a gondolkodó alkotás összetévesztése, az ideologikus közpolitikai, sokszor erőszakoskodó állásfoglalás és a történelmi gondolkodás felcserélése, nem utolsósorban a technikai invenció összetévesztése a gondolati újdonsággal. Mindezek mögött – Kant kifejezésével – „radikális” ok rejlik: az értelem felcserélése az értelmetlenséggel. A szcientifikus filozofálgatás csak egyik formája az értelmetlenségnek, noha kétségtelen, hogy életveszélyes formája, mivel minden átmenet nélkül képes ember- és világpusztító alakzatokba átmenni. Másfelől a mélygondolkodásnak is vannak rétegei, szintjei, összefüggései, amelyeket pontosan felfogni nem könnyű feladat. Ám a MAFE az értelem szolgálatában áll, s ennyiben munkánk az értelem védelmeként fogható fel. Ugyanakkor világos, hogy a felszínesség és a mélység ellentéte nem iktatható ki a gondolkodásból, sőt ennek felismerése és kezelése a filozófiai tevékenység fontos része.

Hogyan tudja a Magyar filozófiai enciklopédia a mai magyar filozófia sokszínűségét képviselni, amikor a különböző hagyományokhoz tartozók – sokszor politikai-ideológiai, nem annyira szakmai okoknál fogva – szóba sem állnak egymással?

A bölcseleti gondolkodás sokszínű, de ezzel csak kaleidoszkopikusan esztétikus jellegét hangsúlyozzuk. Az a szofizma, amely szerint a filozófusok egymásnak ellentmondanak, ezért nem is tekinthető érvényesnek, üres. Minden valamirevaló gondolkodó tudja, hogy a valóság felfogása (az igazság) sokféleképpen jelenik meg, amiben részleges ellentétek is felmerülnek, ez azonban nem írja felül a valóság elsőbbségét, mi több, ennek egyértelmű tartalmi elemeit és összefüggéseit sem. Miközben a felvetett kérdésekről beszélgetünk, mind szavainkban, mind gondolkodásunkban végeredményben a filozófia teljes összefüggését feltételezzük, sok tekintetben alkalmazzuk is, miközben ennek kevéssé vagyunk tudatában. Akik a filozófia kibékíthetetlen ellentéteiről beszélnek, valójában feltételezik ezen ellentétek elvi meghaladhatóságát, megoldhatóságát – komoly munkával az is. Egyértelmű, hogy a MAFE több mint száz szerzője egymástól sokszor különböző felfogást képvisel, ám ezek összekapcsolása a MAFE keretében világossá teszi a gondolkodás dinamikus egységét. A célunk olyan munka létrehozása, amely a mai magyarság filozófiai önkifejezéseként fogható fel.

Hány éve készül a művük? Hogy áll most a munka?

Munkánk 2019-ben indult és numerikusan félúton tart; ha azonban idevesszük a komoly elvi előkészítő munkát,  illetve a szerkesztés során gondosan kialakított formai és tartalmi eljárásokat, az elkészült, megrendelt és elvállalt címszavak számát nézzük, úgy a munka mintegy kétharmadánál tartunk.

Reméljük, hogy a továbbiakban is megkapjuk azt a morális és anyagi támogatást, amivel ez az eddig példátlan vállalkozás elkészülhet,

ideértve az angol verziót is. Hozzáteszem, a MAFE szerkesztősége nemcsak havonta tart értekezletet, hanem évente tudományos szimpóziumot is rendezünk munkánk egy-egy témájáról. Önálló könyvsorozatunk van, amelynek első két kötete hamarosan megjelenik.

Ön világszerte ismert filozófus, a legjobb nyugati kiadóknál jelenteti meg műveit, a legismertebb egyetemekre hívják tanítani. A magyar filozófia ügyét miért nem inkább egyéni életműve, gondolatrendszere, módszere kiteljesítésével viszi inkább előbbre a MAFE-szerkesztés aprómunkája helyett?

A MAFE általában és részleteiben is bölcseleti munka. Szerkesztő munkatársaimmal roppant alapos, körültekintő, vitázó és alkotó tevékenységet végzünk. Ez tehát egyszerre közös munka, és számomra – mint vezető szerkesztő számára – az említett felfogások sajátos kifejtési terepe. Ez nem akadálya, sőt inkább előmozdítója annak, hogy más bölcseleti munkáimat megírjam, a korábbi kutatásokat folytassam, ahogyan valamennyi szerkesztőkollégám is teszi. Egymástól, a szerzőktől, a közös munkából sokat tanulunk. Mindezzel együtt világos, hogy ez a közös munka egyetlen célt szolgál: az egyetemes magyar kultúra gazdagítását. Személyesen megtiszteltetésnek tartom, hogy a munkát vezethetem, és reménykedem abban, hogy ennek jelentősége még a jelenlegi nehéz gazdasági-politikai helyzetben is eltéveszthetetlenül világos. Philosophari necesse est, s ennek felismerése itt és most ebben a munkában, a mi közös alkotásunkban ölt testet.

  

Lásd a MAFE filozófiatörténet- és Kölcsey Ferenc-cikkét itt és itt.

Nyitókép: A majdani könyv egyik látványterve