Szerző: Oláh András

ami ott maradt – Oláh András versei

akikkel mindennap együtt
rúgtátok a port
iszkoltatok a labda után
most sután és gyámoltalanul
kapaszkodtak a kezükbe
nyomott rózsaszálba

Kenyérre kő

„új díszlet készül: a szív ebből kint reked
szobrokat zúz a vaduló természet
leckéztet minket kit a Szűz megsértett
Lucifer sápadt – tébolyultan hörög”

Háttal a teremtésnek

Halmosi Sándor – iróniát sem nélkülöző – tárgyias, szikár gondolatok köré építi mondandóját. Infúzióként csöpögteti a szót. Táplál. Életet súg. Szeretetet és megmaradást. Oláh András recenziója.

Lábunkra lép a történelem

„horgonyt vetett a félelem 
nekibúsult patkányok egymás közt 
keresnek új áldozatot”