Szerző: Oláh András
ami ott maradt – Oláh András versei
akikkel mindennap együtt
rúgtátok a port
iszkoltatok a labda után
most sután és gyámoltalanul
kapaszkodtak a kezükbe
nyomott rózsaszálba
Kenyérre kő
„új díszlet készül: a szív ebből kint reked
szobrokat zúz a vaduló természet
leckéztet minket kit a Szűz megsértett
Lucifer sápadt – tébolyultan hörög”
Háttal a teremtésnek
Halmosi Sándor – iróniát sem nélkülöző – tárgyias, szikár gondolatok köré építi mondandóját. Infúzióként csöpögteti a szót. Táplál. Életet súg. Szeretetet és megmaradást. Oláh András recenziója.
Lábunkra lép a történelem
„horgonyt vetett a félelem
nekibúsult patkányok egymás közt
keresnek új áldozatot”