Amikor eltörtem a százados állkapcsát, azt is úgy csináltam, ahogy nagypapa tanította. Nem tudom, miért jött be az öltözőnkbe, egyáltalán mit akart mondani, odáig jutott, hogy ezek szarra való éhenkórászok. Nyolcéves voltam, amikor ezt az ütést megtanultam nagypapától.

Én még soha korábban nem hasogattam ágyat. Különösen nem a másét. Persze a bűztől talán el sem jutottam volna a közelébe, de az elmúlt néhány hét megtette a hatását. Betörtem. Átmozgattam mindent, még suvickoltam is.

Tudom, hogy folyton növekszik tartozásaimban a szorzó. Mégis ez lök előre, mert gazdaggá tettél, legalább egy élettel gazdagabbá, ezért aztán bármit elbírok, bármit kifizetek, és ezért nem kérek semmit senkitől.