Különböző szovjet papkínzó/papképző helyeknek, börtönöknek, Gulag-táboroknak volt a gyűjtőneve a Keleti Akadémia. Professzorai mind aranydiplomások: tudományuk aranyat ért, a szenvedés tüzében edzett aranyat, melynek fénye áthatolt a legszennyesebb ködökön is.

Gyerekkoromban, a szocializmus éveiben, ha bármi hivatalos papírt ki kellett tölteni, mindig szerepelt benne két kérdés. Az első: „Apja foglalkozása 1945 előtt”. Erre büszkén írtuk be, hogy: „önálló kertész”. Ugyanez volt a felelet az „Apja foglalkozása 1945 után”-ra is. De csak 1950-ig.

Bálint Norbert-László a képzőművészeti egyetem festő szakán Gaál József osztályában tanul. A huszonnégy éves alkotó nemrégiben zárta második önálló kiállítását Délibáb címmel a Godot Galériában.

Mi járhatott a harminckét éves katolikus gondolkodó, Ervin Gábor fejében, amikor
1944 decemberében a Duna partján farkasszemet nézett a felsorakozott nyilas kivégzőosztaggal?

Örökség címmel publikálta új verskötetét Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, író 2024 nyarán. Hat ciklusba rendezve, hatvankilenc költemény közvetíti azt a konkrét és jelképes értelemben is vett örökséget, amelynek tételeiről és tétjeiről kérdezem a szerzőt.

Olaj- és akrilfestmények, különféle technológiákkal készített grafikai alkotások, klasszikus matériákból és újszerű anyagokból alkotott szobrok és installációk összessége adja a Közös többszörös újratöltve című kiállítás anyagát.

„Bakonyi Istvánnak, a pályaív rajzolat hív mesterének – holnapult barátsággal: Tamás Menyhért.” Ez a dedikáció pontosan harminc esztendős, annak a kötetnek az élén, ami akkor jelent meg a róla. Akiről szól, immár, március 27. óta, nincs közöttünk.

Olaj- és akrilfestmények, különféle technológiákkal készített grafikai alkotások, klasszikus matériákból és újszerű anyagokból alkotott szobrok és installációk összessége adja a Közös többszörös újratöltve című kiállítás anyagát.

Egymás mellett sorakozó, szokatlan motívumokat hordozó vagy éppen már nem hordozó festmények, kazeines üvegcsék, különös objektek, folyamatban levő projektek egyéb tartozékai. 

Az elmúlt hetekben a kurd nemzet jövőjét reményteli folyamatok alakítják. A szíriai kurdok megállapodtak az ideiglenes központi kormánnyal intézményeik és haderejük integrálásáról, a törökországi kurdok pedig lezárnák a 1984 óta negyvenezer halálos áldozatot követelő fegyveres felkelésüket.

Láthatatlan folyamatokként vannak jelen a művészek között zajló párbeszédek – főként a laikus szem számára –, mégis esszenciálisak egy-egy alkotás elkészítéséhez. Csekő Andrea és Rozman Csenge a háttérben zajló gondolatokat és beszélgetéseket kívánják kiállításukon megjeleníteni.