Szolnokot először a garamszentbenedeki apátság 1075-ből való alapítólevele említi. Az évforduló jegyében számos program szerveződik a településen. A Szolnoki Művésztelep jelenlegi törzstagjainak és alkotói körének legújabb csoportos kiállítása is Szolnok kilencszázötven éves jubileumának alkalmából nyílt. 

 Amikor a barátaim, hajnali részeg órákban arról nyafognak, hogy milyen nehéz volt a gyerekkoruk, iszapos keserűséget és felhős boldogságot érzek. Vagy inkább, fordítva: felhőtlen keserűséget és iszamós boldogságot.

Kilenc éve már, hogy egy zuglói kiskocsmában tanúja lehettem a fantasztikus eredménynek, Portugália – Magyarország: 3-3. Nem is tudom, mit élveztem jobban, a játékot a pályán, vagy a kiskocsma szurkolóinak színes világát. Ugyan röpködtek vaskosabb felszólamlások, de káromkodás, Isten okolása egy-egy ballépésért nem volt.

Keleti szomszédunk 1944. augusztus 23-án kilépett a tengelyhatalmak katonai szövetségéből, és csatlakozott a szövetséges hatalmakhoz.
Az esemény több szempontból is befolyásolta
a magyar történelem menetét.

Hogy harmincnégy év sok-e vagy kevés nemcsak nézőpont és relativitás kérdése. A „mihez képest?” viszonylagosságát az emlékek, az érzelmek és a génekbe rögzült tapasztalatok állítják olykor fejtetőre – és ha az ember annyi év után az egykoron rémálom-fogalomnak számító Vukováron, az egykori magyar Szerém vármegye székhelyén, Valkóvár városában jár: mindez különleges fénytörésben áll előttünk.

XXXX

Nem szeret már interjúkat adni, de az Egyetemi Színpad Sándor György pályájának meghatározó helyszíne, ezért szívesen elmondja, hogyan élte meg az ottani művészeti életet, és mennyire határozta meg a korszellemet, ami akkor, ott létrejött.

Intrikák, félreértések és álruhás tréfák sora Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais 1784-ben bemutatott komédiája, amelyet szellemes, kritikus hangja miatt nem néztek jó szemmel a korabeli cenzorok, s nem fogadta szívesen a korabeli arisztokrácia sem.

A Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ 2020-ban csatlakozott a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár tudományos kutatási és dokumentálási programjához, mely a főegyházmegye templomainak adatbázisát kívánta létrehozni.

Zaklatott, mégis lírai és csendes, energiát sugárzó képek között járhat a néző Balla Attila kiállításán. Évtizedek óta impulzív, gesztusos, nagyméretű festményeit készíti a Csongrád melletti műteremházban elvonultan élő művész.