Január végén, a székesfehérvári teátrumban Bagó Bertalan rendezésében mutatták be Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámáját.

Februárban mutatták be az Eldorádót a József Attila Színházban. A színdarabot Bereményi Géza írta, akinek ugyanezzel a címmel 1988-ban jelent meg népszerűvé vált filmje. A szerző hangsúlyozta, hogy a darab nem a filmforgatókönyv, hanem a téma színpadi változata, tehát önálló színmű. Bereményi néhány jeleneten – Funtek Frigyes rendező kérésére – változtatott is. A történethez vadonatúj zene született, amelyet Mátyássy Szabolcs írt.

2020. február 22-én nyílt meg Bada Márta Ez vagyok… című tárlata Gödöllőn, a Levendula Galériában. A kiállításon olajfestmények és szénrajzok szerepelnek.

A női karmestereket számos előítélet veszi körül. Megítélésük leginkább a női autóvezetőkhöz hasonlít: egyre természetesebb jelenség, mégis sokkal jobban kell küzdeniük az elfogadásért, az elismerésért. Február utolsó hétvégéjén két hangversenyen is hölgy kezében volt a karmesteri pálca. Karen Kamensek a Nemzeti Filharmonikusokat, Dobszay-Meskó Ilona a Budapesti Vonósokat dirigálta, miközben közös mű is szerepelt a két műsorban.

A rendszerváltás után gyógyszernek és hungarikumnak nyilvánított Béres Cseppet az 1989 előtt regnáló hatalom mint „boszorkányfőzetet” üldözte. Gyöngyössy Bence legújabb filmje, A feltaláló a tudós küzdelmét mutatja be a kádári diktatúrával.

A nagyváradi zeneszerető közönség hálával gondolhat Mária Teréziára, mert orgonát adományozott a székesegyháznak, de kevésbé lehet hálás azért az intézkedéséért, amellyel gátat szabott a város ígéretes zenei életének.

A rendszerváltozás súlyos politikafilozófiai dilemmával szembesített minden magára konzervatívként tekintő gondolkodót. Közép-Európában a II. világháború utáni nemzetközi átrendeződésre visszavezethető okokból a tradíció átörökítése megszakadt, a korábbi, közös meggyőződéseket felváltotta az azokat könyörtelen következetességgel megsemmisíteni törekvő narratíva, a társadalmat gyökeresen átalakító szocializmus, ami negyven év után megbukott.

Selmeczi György a kolozsvári intézmé¬nyes zeneoktatás bicentenáriumára komponálta vígoperáját. A bemutatót várakozó, ünnepi hangulat övezte. A szerző hangsúlyozta, hogy munkássága során még nem kellett annyi elvárásnak megfelelnie, mint A krónikás esetében. Gyermekkórus, -zenekar és -szólisták (hatvanöt iskolás), teljes nagyoperai hangszeres és énekes együttes, valamint a városi legendáriumot feldolgozó történet került színpadra 2019. november 17-én a Kolozsvári Magyar Operában. A társulat ének- és zenekarát Horváth József vezényelte.

2020. január 22-én a Magyar Állami Operaház és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös rendezésében három kortárs opera dramatizált részletei hangzottak el az Erkel Színház Bernáth Büféjében. Ókovács Szilveszter főigazgató idén indította el a Kortárs Opera Showcase-t (KOSh): minden év január 22-én, a magyar kultúra napján, három-három új dalmű színpadképes jeleneteit mutatják be. Idén Fehér György Miklós Két part között, Andrássy Frigyes Ady és Léda, végül Karosi Bálint Lonely Hearts (Magányos szívek) című operájából mutattak be részleteket. A három epizód a főszereplők párkapcsolati konfliktusait stíluskereső operanyelven közvetítette.

Várady Szabolcs híresen kevés verset ír. Harmincnyolc éves, amikor az első kötete megjelenik 1981-ben. A mostani a negyedik könyve.

Gyurgyák János Európa alkonya? (Budapest, Osiris, 2018, 326 oldal) című könyvéről.

Gyurgyák János Európa alkonya? (Budapest, Osiris, 2018, 326 oldal) című könyvéről.

Erkel Színház, 2019. október 19. Erkel: az Erzsébet című opera II. felvonása Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara, vezényel Kocsár Balázs

MÜPA, 2019. október 31. Eötvös Péter és a Nemzeti Filharmonikusok Eötvös Péter: SpeakingDrums, zeroPoints, Per LucianoBerio

Az alapításának negyvenedik évfordulóját ünneplő Győri Balett történetében van valami meseszerű.