A politika szolgálóleánya: a putyini rendszer és a történelem
Vlagyimir Putyin orosz elnök a National Interest című lapban 2020 júniusában megjelent esszéjében hosszan értekezett arról, mik a második világháború 75. évfordulójának tanulságai. Az alapvetően a világháborúról szóló cikk erős aktuálpolitikai üzenettel zárult: Putyin az akkor készülő orosz–amerikai–kínai–francia–brit csúcstalálkozó előtt hangsúlyozta a nagyhatalmak biztonságpolitikai együttműködésének fontosságát. Mindaz tehát, amit az elnök a háborúról írt, lényegében ennek az aktuális üzenetnek az alátámasztását szolgálta.
Ilyen értelemben a cikk jó illusztrációja annak, hogyan használja a kortárs orosz politika a történelmet. A mai Oroszországban a hivatalos történetírás ugyanis igen gyakran válik a politika eszközévé, akár a nemzeti identitás építéséről, akár a területi igények történetinek beállított érvekkel való alátámasztásáról van szó. Emlékezhetünk például 2014-ből „a Krím-félsziget mindig is orosz föld volt, és csak Hruscsov adta Ukrajnának” tényszerűen hamis narratívájára, ami az orosz megszállást kívánta legitimálni. A putyini rendszer a saját szempontjai szerint írja (át) a történelmet, militarizálva és jelentősen leegyszerűsítve a történeti folyamatokat, miközben a számára kényelmetlen események egyszerűen kimaradnak a tankönyvekből.
Magyar szempontból ennek a logikának a megértése több okból is lényeges. Egyrészt segíthet abban, hogy a közös magyar–orosz történelem kutatásában számíthassunk az orosz hatalom támogatására. Jó példa erre az új szovjet hadifogoly-adatbázis, amely a Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár együttműködésének köszönhetően jöhetett létre. Másrészt könnyebben kerülhetjük el a szükségtelen hibák elkövetését, például a Szabadság téri szovjet emlékmű kapcsán. Harmadrészt ha a magyar–orosz kapcsolatok kedvezőtlen fordulata esetén Moszkva hazánkkal szemben eszközként igyekezné felhasználni a történelem egyes fejezeteit, felkészültebben nézhetnénk szembe a fenyegetéssel.
Lásd még Jeszenszky Géza cikkét itt és Miskolczy Ambrus cikkét itt, illetve a sorozat további darabjait.
Nyitókép: "Együtt vagyunk". Putyin elnök tömeggyűlésen jelenti be a Krím csatlakozását az Orosz Föderációhoz, 2014. március 18., Moszkva.
