Vezércikkében (Régi és új sírok) Fáy Zoltán családi emlékek felidézésével tiszteleg Tellér Gyula műfordító és költő, társadalomkutató, az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb formátumú politikai stratégájának emléke előtt.

Aktuális rovatunkban Petőfi viaszmásáról a budapesti Madame Tussauds-ban, a berlini Gemäldegalerie Hugo van der Goes-kiállításáról, az MTA Műemléki Munkacsoportjának a műemlékügy intézményi rendszeréről kiadott állásfoglalásáról, a szentendrei Pirk Múzeum megnyitásáról, a Haydneum Eszterháza Fesztiválról, a többek között kínai és amerikai részvétellel tartott titkosszolgálati konferenciáról, az észak-koszovói szerb autonómia megteremtését célzó demonstrációkról, az Unió magyar soros elnökségét kisiklatni próbáló strasbourgi törekvésekről, a vendégmunka szabályozásáról, valamint Matteo Zuppi bolognai érsek békemissziójáról (Szerdahelyi Csongor: Tartós és igazságos) olvashatnak.

Hazánknak a transzatlanti együttműködési rendszeren belüli helyét és törekvéseit mutatja be Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke Milyen Magyarország milyen világban? című elemzésében. A magyar kormány pragmatikus együttműködést kívánna folytatni a nyugati szövetségen kívüli hatalmakkal is abban a korban, amikor a globális hatalmi térképet egyre inkább a nyugati nagyhatalmak G7 pólusának (és filozófiájának) a feltörekvő harmadik világ vezető országai által létrehozott BRICS-éval való szembenállása határozza meg.

Elfeledett politikai pályaívek sora bontakozik ki Bartha Ákos Törzsökösök, rongyosok, turániak – Németellenes magyar fajvédelem, 1938–1945 című könyvéből. Végső István szerint a fajvédő politikát folytató szervezetek egyértelműen náci- és népi németellenesek voltak, olyannyira, hogy egyikükből, a Turáni Vadászok Országos Egyesületéből került ki a magyar ellenállás több neves főtisztje: Tartsay Vilmos, Nagy Vilmos, vitéz Kiss János (Németellenes fajvédők).

A techóriások adatmonopóliuma buborékba zárhatja a gondolkodást, visszaélhet az érzékeny személyes adatokkal, s ezáltal a demokráciát is veszélybe sodorhatja. Eszteri Dániel Adatmonopólium és buboréklét című tanulmányában felvázolja a kívánatos szabályozás lehetséges irányait is.

Lady Sophie Scrutonnal, Sir Roger Scruton filozófus özvegyével beszélget Pásztor Péter lovakról és gazdaságról, a szép vidéki Angliáról, a nyári egyetemről, a vallási, kulturális örökségről, a hála és a megbocsátás bibliai gondolatáról (Scrutopiában élni).

Kamerával az ember nyomában címmel Takáts Fábián Pacskovszky József dokumentumfilmje nyomán mutatja be Benkő Imrének, a dokumentarista fotográfia meghatározó alakjának életét és munkásságát. Az autodidakta művész jobbára szerény felszereléssel alkotott maradandót, megörökítve a XX. század végi Budapest arcait, utcáit, jellegzetes épületeit, s megrázó krónikát rajzolva a nehézipar rendszerváltást követő összeroskadásának kárvallottjairól.

A balatonfüredi Modern Műtárban talál otthonra Szöllősi-Nagy András hidrológus professzor és Nem’s Judith képzőművész évtizedek óta gyarapított, nagyrészt geometrikus absztrakt művekből álló gyűjteményének egy része. Jankó Judit a műgyűjtő házaspárral beszélget az amerikai és párizsi művészvilággal ápolt kapcsolatukról, a kétezer műtárgyukat tartalmazó, kutatható adatbázisról, Molnár Vera életművéről (Konkrét művek és megvalósult tervek).

Nincs olyan, hogy az idők végezetéig létezzen valami, de ki kell tolnunk ezt az időt addig, ameddig csak lehet – vallja Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, akivel A múzeum nem látványpékség címmel Markos Mária készített interjút az intézmény új épületben töltött első évéről, kiállításairól, a költözés nagyszabású feladatáról, távoli kontinensek kultúráinak egykori életvilágáról, az etnográfia hasznáról.

Cegléd határában hozta létre másoknak is mintául szolgáló önellátó biogazdaságát, a Tulipános tanyát Sipos Mihály feleségével, Ruszkai Krisztinával. Borzák Tibor Fenntartható visszafejlődés című riportjában bemutatja a tanyasi honfoglalás kínjait és örömeit, néha csodáit, a füves sztyeppévé szárazodó Duna–Tisza közén is használható, modernül hagyományos technológiákat, az összetartó helyi közösséget.

Kőépületek és levéltári források tanúskodnak Tállya, Tokaj-Hegyalja egykor neves mezővárosának gazdag múltjáról. Utolsó földesúri családjának temetkezőhelye, a Maillot-sírkápolna múltját és értékeit ismerteti Borossay Katalin Sírbolt a Promenádon címmel.

A Gábor Miklós ballonkabátos Lucifer-alakításával fémjelzett, Róna Katalin által a színházművészet meghatározó pillanatának tartott 1983-as zalaegerszegi bemutatótól az 1990-es szegedi, majd a második zalaegerszegi színrevitelig Ruszt József Tragédia-rendezéseinek központi üzenete az értelmes életért folytatott küzdelem (A ballonkabátos Lucifer).

Több saját sorozata mellett immár a negyvenharmadik Kaláka Fesztiválra vár kicsiket és nagyokat a Gryllus Dániel vezette legendás magyar együttes. A rendezvényt nyitó Verskoncert Weöres Sándor előtt tiszteleg száztizedik születésnapján (Réfi Zsuzsanna: Versbe rejtett dallamok).

Varga Melinda Azoknak a nőknek, kik élték a háborút, Égi sakk és Magyarul álmodik című versei olvashatják.

Rónai Balázs Zoltán novellájában mindenki azzal a furcsa hajlammal születik, hogy rágörcsöl a keze a pohárra meg az üvegre, masszívan, szorosan (Miért isznak Görcsösverebélyen?)

Zavarosoktond és Söténd groteszk és tragikomikus kocsmahistóriái elevenednek meg Bene Zoltán Vita in Byzantium – avagy a gyilkos i betű című elbeszélésében.

Holczer Ádám labdarúgókapus nemcsak szenvedélyes olvasó, hanem Instagram-oldalán bárkivel meg is osztja könyves kalandjait. Lengyel Emese Útravaló angol–magyar szótárban címmel beszélget a sportember rendhagyó kultúrmissziójáról, az olvasás megkedveltetéséről, az iskolai kötelező irodalomról és a jó könyvekről.