Az észak-koszovói szerbek összetartó közösség, amely képes egységesen cselekedni. Amikor úgy döntöttek, hogy autonómiaigényük nyomatékosítására bojkottálják a polgármester-választást, akkor nem végeztek félmunkát – így mindössze
három és fél százalék körüli szavazattal „dicsekedhetnek” az albán nemzetiségű polgármesterek, akik nemrég ennek ellenére, rendőri segítséggel, el akarták foglalni hivatalaikat.
Ezt a szerbek nem tűrték.
A városházák zavargásba forduló blokádja, melynek sajnálatos mellékhatásaként másfél tucatnyi magyar békefenntartó KFOR-katona is megsebesült, elgondolkodtatta a nyugati döntéshozókat is, akik végül hajlanak kikényszeríteni a választások megismétlését. Nem mellékesen június 5-én a NATO kérésére ötszáz kommandósból álló török zászlóalj érkezett a szakadár államba, a békefenntartók munkájának segítésére.
A feszültség csillapítására
az EU a helyhatósági választások megismétlését indítványozta a többségében szerbek lakta
észak-koszovói területeken, amelyen biztosítják a szerbek részvételét, s amely lehetővé teszi a Szerb Önkormányzatok Szövetségének létrehozására irányuló munka megkezdését. Ez utóbbiról az EU által közvetített párbeszéd során a szemben álló felek korábban már megállapodtak, igaz, az egyezséget végül egyikük sem írta alá.
A Franciaország és Németország által előterjesztett terv szerint Pristina kötelezettséget vállal új választások megrendezésére a vitatott területeken, Belgrádnak pedig ösztönöznie kellene a helyi szerbek részvételét ezeken a választásokon. Aleksandar Vučić szerb elnök a polgármesterek visszahívását tartaná a feszültségek enyhítésének leghatásosabb módjának. „Készek vagyunk a kompromisszumokra, de meg kell szabadulni az álpolgármesterektől”, és el kell kezdeni a Szerb Önkormányzatok Közösségének megalakítását.
Vjosa Osmani koszovói elnök (Wikipédia)
Vjosa Osmani koszovói elnök a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjújában petíció benyújtására buzdítja a szerbeket, amely új választásokhoz vezethet, ha a választópolgárok húsz százaléka ezt kéri. Osmani ilyen módon a szerbek részvételére számítana, hiszen az ő kezdeményezésükről lenne szó. A koszovói elnök
a polgármesterek szavazói petícióval történő visszahívását egyfajta népszavazásnak
tekinti, ami lehetővé tenné a második polgármester-választás kiírását. Mindezt pár hónapon belül lebonyolíthatónak tartja.
Miroslav Lajčák, az Európai Unió Belgrád és Priština közötti párbeszédért felelős különmegbízottja mindamellett nem túl bizakodó. Koszovóban folytatott tárgyalásait követően úgy ítéli meg, hogy
a feszültségek – bizonyos pozitív jelzések ellenére is – tovább növekednek.
A szerb lakosok nem engednek követelésükből, hogy a különleges rendőrség távozzék a községi épületekből, és bocsássák szabadon a május 29-i tüntetéskor letartóztatottakat.
Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja is nagyobb autonómiát sürgetett a szerb többségű településeknek. Ha Koszovó az euroatlanti integráció felé akar elmozdulni, akkor meg kell alakítania a szerb települések társulását. Escobar szerint ez meg is fog történni, csupán az a kérdés, hogy vajon a mostani kormánnyal-e vagy egy jövőbelivel.
Nyitókép: A KFOR katonái összecsapnak a helyi szerbekkel az észak-koszovói Zvecanban (Fotó: Georgi Licovszki/MTI/EPA)
