Még az erdélyi születésű, a román közélettel hivatásszerűen foglalkozó kutatót, Pászkán Zsoltot is elképesztették a romániai köztársasági elnökválasztás váratlan fordulatai. Kezdődött azzal, hogy az Alkotmánybíróság októberben kizárta az elnökjelöltek sorából Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselőt, az SOS Romania elnökét, arra hivatkozva, hogy nyilatkozataiban „szisztematikusan
aláássa a román állam alkotmányos alapjait és garanciáit, nevezetesen Románia euroatlanti tagságát”.
Az újabb fejlemények fényében érdemes ezt a határozatot, amely egy olyan politikust sújtott, akinek hiányát amúgy kevesen könnyezték meg, jobban megvizsgálni. A kizárást Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke jogi megfontolásból élesen bírálta:„Amíg nincs elítélve a nyilvános kijelentései miatt, addig nem lehet elutasítani. Az a benyomásom, hogy
először megszavazták, hogy eltávolítsák, csupán utána írták meg a határozatot”.
Şoşoacă az Európai Parlamentben felszólalva nehezményezte, hogy nem volt bírósági tárgyalás az ügyében, nem idézték be, nem védekezhetett, és újságban megjelent cikkek alapján ítélték el. Andrei-Răzvan Lupu, a Bukaresti Egyetem munkatársa szerint „a hatóságok, amelyeknek objektívnek kellett volna lenniük, nem mutattak be bizonyítékot. Egyszerűen öt bíró úgy döntött, hogy Diana Șoșoacă nem érdemli meg, hogy induljon”.
Diana Șoșoacă – protesthang alpári kofaasszony módra, de népszerű a fiatalok körében (képek a Wikipediáról)
Ilyen a jogállamiság állítólagos hiánya miatt rendszeresen a szőnyeg szélére állított Magyarországon aligha történhetne meg, miután nálunk a szólásszabadság alapjoga – éppen egy alkotmánybírósági határozat által megerősítve – a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A választásokon induló jelöltek előzetes zsűrizése nem az Európai Unió, hanem az Iráni Iszlám Köztársaság sajátossága, amelynek jogrendszere más filozófiát követ, s ahol a Szakértők Tanácsa megrostálhatja a jelölteket.
Pászkán Zsolt politikai érveket hozott fel a döntéssel szemben: ha az EP-választásnál nem volt probléma sem az SOS Romaniával, sem Șoșoacă „alpári kofaasszony módra” kiélt protesthangjával, és a pártot a december 1-i parlamenti választásból sem zárták ki, akkor valójában semmi nem indokolta a politikusnő elleni lépést. A parlamenti pártok többsége is tiltakozott az Alkotmánybíróság döntése ellen, mert azt a román politikai rendszer egésze szempontjából veszélyes precedensnek tartották.
llyés Gergely politológus akkor sokakkal együtt úgy ítélte meg, hogy a(z akkor még) precedens nélküli döntés valószínűleg közvetlenül George Simion AUR-elnök, közvetetten Marcel Ciolacu miniszterelnök, a szociáldemokrata PSD elnökjelöltjének malmára hajtja a vizet, akit mindenki az első forduló favoritjának tartott, de
a másodikban csak Simionnal szemben lett volna reális esélye a győzelemre,
akit a többi ellenzéki párt nem támogat(ha)tott volna vele szemben.
Az első fordulót követően azután közhatalmi intézmények egész sora vált a választás kéretlen főszereplőjévé, végül szabályosan lenullázva a kinyilvánított választói akaratot. Amely választói akarat sokkolta a politikai és közvélemény-formáló elitet, ugyanis az előzőleg teljesen esélytelennek tartott Călin Georgescu, a radikális jobboldallal szimpatizáló, rendszerkritikus független jelölt végzett az első helyen 22,94 százalékkal, második lett Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje 19,18-kal, és mindössze néhány tizedszázalékkal lemaradva ugyan, de nem került be a második fordulóba az abszolút favoritnak tartott Marcel Ciolacu.
Călin Georgescu, a győztes meglepetésjelölt
Az Alkotmánybíróság ezután egy néhány választókerületet érintő bejelentésből kiindulva elrendelte valamennyi érvényes és érvénytelen szavazat újraszámolását, teljesíthetetlen határidőt szabva a választási hatóságnak, majd e határidőt többször is módosítva, végül
az újraszámlálás befejezését meg sem várva hirdette ki érvényesnek az első forduló eredményét.
A romániai igazságszolgáltatás különös egy rendszer, amely szoros szimbiózisban működik a belföldi titkosszolgálattal, az SRI-vel. Ezt nemcsak ártatlan politikusok meghurcolása jelzi, nemcsak napvilágra került titkos szerződések igazolták, de Dumitru Dumbravă tábornok, az SRI volt jogi főosztályvezetője nem is titkolta, hogy
a titkosszolgálat a bíróságokat „műveleti területként” kezeli.
Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke szerint kettős hatalom jött létre: a parlamenti többség a kormány erejét képezi, míg
az államelnöknek a titkosszolgálatok és a külpolitika területén van hatásköre, s ezeket a hatásköröket politikai célokra is
használja. Claudiu Tufiș politológus, a Bukaresti Egyetem oktatója szerint kiderült például, hogy a Klaus Iohannis államfő által tető alá hozott PSD-PNL-nagykoalícióról szóló tárgyalásokon jelen volt az SRI igazgatója is, és azokat eleve a szolgálatok egyik villájában tartották. „Nem tudom,
hány demokráciában számít megszokottnak, hogy a titkosszolgálat vezetője jelen van kormányalakítási tárgyalásokon…”
Az első forduló meglepő eredményének okát a legtöbben Gergescu nagy hatású TikTok kampányában vélték felfedezni. A román Országos Audiovizuális Tanács szerint a TikTok algoritmusai elősegítették a Georgescu számára kedvező tartalmak terjedését, ami „felborította a romániai választási verseny egyensúlyát, és veszélyeztette a politikai pluralizmust”. Paolo Ganino, a TikTok szóvivője ellenben arra mutatott rá, hogy a legtöbb jelölt jelen volt a TikTokon, a nyertesek pedig más digitális platformokon is kampányoltak.
George Simionnak 739 ezer TikTok-követője volt, több, mint Georgescunak.
Cristian Pîrvulescu politológus arra emlékeztet, hogy Diana Șoșoacă is jelentős követőbázist épített ki a közösségi médiában, különösen a TikTokon, miután a mainstream román televíziókból kitiltották. Șoșoacă igen népszerű a fiatalok, a román diaszpóra és az alacsony iskolai végzettségű férfiak körében. „Meglovagolja az emberek neheztelését, az ő nyelvükön beszél”.
Georgescu szintén nem jelenhetett meg a hivatalos nyilvánosságban, az elnökjelölti vitákra például meg sem hívták.
Kampánystábja ugyanakkor kiválóan használta ki a TikTok vizuális formátumát. Videói, amelyek erőteljes nemzeti szimbólumokat, például a román trikolórt és történelmi hősöket idéző képeket tartalmaztak, több milliós nézettséget értek el.
Bakk Miklós nyugalmazott kolozsvári egyetemi docens szerint amíg a közösségi média eddigi – a nyugati progresszív felfogást követő – platformjai (Google, Facebook, YouTube) közvetítették a román közgondolkodás változásait, addig a digitális befolyásgyakorlás vizsgálata nem tűnt sürgető feladatnak Romániában.
Szabó Ödön: „mi vállaltuk be a NATO-n belül a kibervédelmet”
A Legfelsőbb Védelmi Tanács szerint „történtek kibertámadások az elnökválasztási folyamat befolyásolásának szándékával”. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke értetlenségét fejezte ki a bejelentéssel kapcsolatban: „Nem lehet ma előállni azzal, hogy kibertámadások voltak. Akkor nem láttátok?
Mire költitek ti a pénzt? A nemzetbiztonságra veszélyt jelentő magyar kisebbség nyomon követésére?
A választások napjáig miért nem látta ezt senki? Miért nem figyelmeztettek? Egyszerűen hihetetlen, ami történik (...) Nem látták, mi zajlik a TikTokon vagy a Facebookon?”
Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-képviselő szerint „Romániában tele vagyunk informatikusokkal, mi vállaltuk be a NATO-n belül a kibervédelmet, és az államelnök-választásunk után kezdjük elemezni, hogy volt-e valami gond? Claudiu Tufiș szerint ha Georgescu nemzetbiztonsági fenyegetést jelentene, a titkosszolgálatoknak közbe kellett volna lépniük, hiszen nonstop monitorozzák az internetet, még azt is, hogy az átlagemberek miket posztolnak.
Mircea Geoana: nagy a düh és frusztráció a pártrendszer ellen, és akik ezt nem értik, a tűzzel játszanak
Számos politikus és elemző mutat rá ugyanakkor a választási eredmény mélyebb társadalmi okaira. Kelemen Hunor szerint nagyon erős mainstream-ellenes szavazás történt, a társadalomban lévő mély frusztráltság és düh jött felszínre ezen a szavazáson. Az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat. A korábban még a győzelemre is esélyesnek tartott független jelölt, korábbi NATO-főtitkárhelyettes, Mircea Geoană szerint az eredmény a nagy düh és frusztráció üzenete a jelenlegi pártrendszer ellen, és azok, akik nem értik ezt az üzenetet, a tűzzel játszanak. Azt, hogy a két nagy rendszerpárt, a PSD és a PNL közül első ízben egyiknek sincs képviselője az elnöki posztért folyó végső versenyben, Elena Lasconi is úgy értékelte, hogy a választás a tiltakozás és az elkeseredés szavazata volt.
Szenkovics Dezső dékán (sapientia.ro)
Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja szerint a mainstream pártoktól megundorodott, a hagyományos politikából kiábrándult, elkeseredett, a rendszerkritikus hangokra érzékenyen rezonáló szavazó Georgescuban megtalálta a tökéletes jelöltet, akinek hívószavaival tömegek tudnak azonosulni. A CURS közvélemény-kutató intézetnek a parlamenti választást követően készített nagymintás felmérése szerint a második fordulóban
Călin Georgescu 58, míg Elena Lasconi 42 százalékra számíthatott.
Bogdan Duca politikai elemző egy másik törésvonalra is rámutat, amely Georgescu javára billenthette volna a mérleget. A PSD választói nehezen tudnak túllépni az elmúlt évtized politikáján, amelyben Lasconi támogatói tábora sértegette és démonizálta őket. Georgescu egy erős rendszerellenes érzelmi hullámot lovagol meg, miközben az ellenfele kevésbé hiteles.
Elena Lasconi, a globális, neoliberális rend megtestesítője
Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa Elena Lasconit a globális, neoliberális rend megtestesítőjének tartja. Az államot leépítő, a szociális kérdéseket szőnyeg alá söprő programmal kampányolt, viszont geopolitikailag szilárdan Nyugat- és euroatlanti irányban elkötelezett jelölt.
Az eredmény tényleges megsemmisítését követően
a második fordulóba bejutott mindkét jelölt a demokrácia lábbal tiprásáról beszélt.
Az Alkotmánybíróság a választás megismétlését előíró döntésében „a demokratikus intézmények és folyamatok elleni példa nélküli és jelentős mértékű külső beavatkozásról” szóló titkosszolgálati jelentésekre hivatkozott, amely akciók részei „a Románia euroatlanti elkötelezettségét aláásó folyamatos és kitartó kísérletnek”. A Georgescuról felépített profil hátterében „egy állami aktor” áll, amelyet azonban nem nevesítettek. Antony Blinken amerikai külügyminiszter viszont azt állította, hogy „a román hatóságok lelepleztek egy nagyszabású és jól finanszírozott orosz erőfeszítést az elnökválasztás befolyásolására”.
A hírszerzés szerint Călin Georgescu a TikTok közösségimédia-platform algoritmusainak felhasználásával növelte gyors ütemben a népszerűségét, a platform számos felhasználója összehangoltan terjesztette Georgescu választási üzeneteit. A TikTok értékelése szerint alapvetően koordinált önkéntesekről van szó („tömeges gerilla politikai kampány”). A Bogdan Peșchir román állampolgár által használt »bogpr« nevű TikTok-fiók részt vett Călin Georgescu promóciójának finanszírozásában. A romániai influenszerekkel a dél-afrikai FA Agency cég e-mailben vette fel a kapcsolatot, és ezer eurót ajánlott fel nekik egy általuk készített videoklip terjesztéséért.
Pászkán Zsolt szerint az elnökválasztás után nyolc nappal nyilvánossá tett dokumentumok
sokkal inkább tűnnek a titkosszolgálatok által az alkalmatlanságuk elleplezésére gyártott alibiteremtő fércműveknek,
mint komoly és megalapozott nyomozások eredményeinek. Csoma Botond RMDSZ-szóvivő szerint ha a Román Hírszerző Szolgálat tudta, hogy bűncselekmény gyanúja merült fel az egyik elnökjelölt kampánya kapcsán,
már korábban, azonnal értesítenie kellett volna erről az illetékes állami hatóságokat.
Pászkán Zsolt a titkosszolgálatnak tulajdonított anyagokat olyan gyenge minőségűnek tartja, hogy ezekkel még a média-kommunikáció szak első félévében is alig lehetne elégségesnél jobb érdemjegyet kapni. Ha a román államnak nem sikerül sürgősen megdönthetetlen, szakmailag alátámasztható és egyéni felelősségeket feltáró bizonyítékokkal előállni, akkor az összes romániai választást a gyanú árnyéka és az általános bizalmatlanság fogja beárnyékolni, és joggal mondhatjuk azt, hogy a román „párhuzamos állam” eltörölte a sérült romániai szabad választások utolsó nyomát is.
Nyitókép: a román Alkotmánybíróság (ccr.ro)
