Pánikhangulat lett úrrá a román politikai és közvélemény-formáló eliten, miután az elnökválasztás első körében bombameglepetésre az előzőleg teljesen esélytelennek tartott Călin Georgescu rendszerkritikus, szuverenista, egyes megnyilvánulásai alapján
a világháború előtti legionárius mozgalommal rokonszenvező független jelölt végzett az első helyen
majdnem 23 százalékkal, emellett George Simion, a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert radikális jobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője is elért kis híján 14 százalékot, miközben a toronymagas esélyesnek tartott Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök 19,15 százalékával hajszál híján ugyan, de be sem jutott a második fordulóba.
Az egy hétre rá megtartott parlamenti választásokon ugyanakkor a vezető kormánypárt,
a Román Szociáldemokrata Párt (PSD), amelynek elnöki posztjáról Ciolacu időközben lemondott, talán éppen e látványos gesztus által is támogatva az első helyen
végzett 22,92 százalékkal. Második lett az AUR 18,06, harmadik a nagykoalíciós kormány kisebbik pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a népszerűtlen Klaus Iohannis távozó köztársasági elnök pártja 14,50 százalékkal.
Az ellenzéki liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem tudta voksokra váltani elnökének, Elena Lasconinak az elnökválasztáson elért sikerét; Lasconi 19,18 százalékával szemben csak 11,91 százalékot ért el. Bejutott még a parlamentbe a sorozatos botrányokozásairól elhíresült, az AUR-ból is kizárt Diana Șoșoacă nevével fémjelzett radikális jobboldali S.O.S. Románia 7,51, illetve az eddig teljesen ismeretlen, az elnökválasztás első fordulójának meglepetésgyőztesét, Călin Georgescut (kéretlenül) támogató Fiatal Emberek Pártja (POT) 6,18 százalékkal.
Magabiztosan, a szavazatok 6,55 százalékával lett újra parlamenti párt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Az RMDSZ öt erdélyi, illetve partiumi megyében végzett az első helyen, képviselőházi listája Hargita (88 százalék), Kovászna (76,83), Szatmár (41,55) Maros (39,12) és Szilágy megyében (24,1) érte el a legjobb eredményt. A magyarlakta megyék a részvételi arányt tekintve is az élvonalban végeztek. Ez valamennyi megye közül a legnagyobb Hargitában, a népesebb magyar többségű székely megyében volt 57,85 százalékkal, de Bihar (55,37), Szilágy (53,15) és a másik székely megye, Kovászna (52,88) is az országos átlag, 51,17 százalék felett teljesített.
Kelemen Hunor elnök – magabiztosan lett újra parlamenti párt az RMDSZ (RMDSZ Facebook)
Kelemen Hunor szerint a magyaroknak a parlamenti választáson tanúsított magas részvétele bebizonyította, hogy erős, szolidáris a romániai magyar közösség, amely felelősséget vállal az ország további éveiért, évtizedeiért. „Egyházfők, pedagógusok, vállalkozók, gazdák, művészek, értelmiségiek buzdítottak szavazásra. Amikor baj van, ez így helyes, mindenki a saját közösségét tudja megszólaltatni.”
Utoljára húsz évvel ezelőtt, 2004-ben szavaztak többen, 624 717-en az RMDSZ képviselőházi listájára.
Közben azonban a romániai magyarok száma demográfiai okokból és az intenzív kivándorlás miatt százezrekkel csökkent.
Romániában a részvételi arány az 1990-es, a rendszerváltás utáni első választáson kiemelkedően magas, 86 százalékos volt, azután folyamatosan csökkent, 2008-tól 2016-ig negyven százalék körül stagnált, majd négy éve 32 százalékkal mélypontra esett. Ehhez képest a mostani ötven százalék feletti arány jelentős növekedést mutat, ami nehézséget okozhatott volna az RMDSZ-nek, ha a magyarok szavazókedve, mint a múltban már előfordult, kisebb lett volna a románokénál. A jó szereplés kulcsa tehát az intenzív mozgósítás volt, amiben segítséget jelentett a román nacionalista erők előretörése miatt fenyegető, az RMDSZ kampányában erőteljesen hangsúlyozott veszély.
Mindamellett a romániai magyarság – a szlovákiaitól eltérően – akkor sem maradna parlamenti képviselet nélkül, ha nem érné (érte volna) el az ötszázalékos bejutási küszöböt. A román választási törvény értelmében ugyanis azok a pártok is bekerülhetnek a parlamentbe, amelyek legalább négy megyében megszerzik az érvényes szavazatok legalább húsz százalékát. Ezt a feltételt az RMDSZ (és más erős regionális pártok híján gyakorlatilag csak az RMDSZ) könnyen teljesíteni tudja, mivel a három székely megye (Hargita, Kovászna és Maros) mellett a partiumi Szatmár, Bihar és Szilágy megyében is húsz százalék fölötti eredményt szokott elérni. A képviselők száma ebben az esetben azonban alacsonyabb lenne.
Az eddigi nagykoalíció két pártja együtt 37,42, a három rendszerellenzéki párt 31,75 százalékot ért el.
Az előbbi számottevően több Ciolacu és a PNL elnöke, Nicolae Ciucă egy hete elért együttes eredményénél (28 százalék), az utóbbi jócskán elmarad az elnökválasztás első fordulójában Călin Georgescura és George Simionra leadott összesen 37 százaléktól.
Bár Simion már az exit pollok nyilvánosságra kerülése után sietett leszögezni, hogy az AUR kész vállalni a kormányzás felelősségét, az eredmények az eddigi PSD–PNL-nagykoalíció folytatását sejtetik, feltehetőleg újra bevonva az RMDSZ-t is, amely már része volt egy ilyen koalíciónak, de onnan a két nagy párt, melyeknek akkor a kormánytöbbséghez nem volt rá szükségük, idővel kiszorította.
Most valószínűleg matematikailag is szükség lesz a magyar képviselőkre.
Marcel Ciolacu, akinek a PSD országos tanácsa a parlamenti választások megnyerését követően érvénytelenítette a lemondását, már utalt is arra, hogy az RMDSZ-szel és a kisebbségekkel együtt a PSD és a PNL többségbe került mind a Képviselőházban, mind a Szenátusban.
Marcel Ciolacu leköszönő és potenciális szociáldemokrata kormányfő (gov.ro)
Tovább csökkenti az AUR minimális kormányalakítási esélyét, hogy Simion szerint nem fognak koalícióra lépni a Szociáldemokrata Párttal, csak a szuverenistákkal fog kormányt alakítani. Igaz, túl nagy hajlandóság a többi pártban sincsen, hiába vállalt Simion kötelezettséget arra „a teljes szabad világ” előtt, hogy pártja „küzdeni fog a demokráciáért, és nem téríti le Romániát az euroatlanti pályáról”.
Az USR gyenge szereplése valószínűtlenné teszi Lasconi elképzelését egy tisztán (nem szélső)jobboldali kormány megalakítására
is, annak ellenére, hogy egy ilyen kormány potenciális vezetőjeként már korábban emlegetett, sikeres és hatékony vezetőnek tartott Ilie Bolojan Bihar megyei elnök az időközben a PNL vezetéséről lemondott Ciucă helyett a PNL ügyvezető elnöke lett.
Egy hipotetikus jobboldali koalícióban az RMDSZ-re még nagyobb szükség lenne, így jó eséllyel így is, úgy is teljesülhet az a célkitűzése, hogy a magyarok ismét a kormány részeként tudják érvényesíteni nemzeti érdekeiket. Legfeljebb akkor maradnának ellenzékben, ha a két (volt) kormánypárt Lasconiékkal is összeállna, amit az USR elnöke határozottan szorgalmaz.
Ennek azonban – tekintve a köztük lévő politikai és személyi ellentéteket – nem túl nagy a valószínűsége, ráadásul Lasconi az elnökjelöltek tévévitájában kül- és belpolitikai téren is meglehetős járatlanságról tett tanúbizonyságot. Tévesen állította például, hogy Románia az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, s még saját pártja, az USR által benyújtott, a tömbmagyar vidékek viszonylagos önállóságát felszámoló, ezért az RMDSZ által hevesen bírált közigazgatási reform részleteivel kapcsolatban is Kelemen Hunornak kellett kiigazítania.
Az RMDSZ eddigi szakmai teljesítményét ellenben széles körű elismerés övezi,
és általános értékelés szerint Kelemen elnöki kampánya messze a legtárgy- és szakszerűbb volt.
Az RMDSZ valamennyi megyében állított listát, így a töredékszavazatok visszaosztása után Erdélyen kívül is szerezhet mandátumot. Az előzetes számítások szerint erre Bukarest mellett – ahol jelentékeny magyar közösség él – a kelet-romániai, Moldovával határos Vászló (Vaslui) megyében is sor kerülhet, ahol Kántor Boglárka Hargita megyei tanácsos, az RMDSZ Hargita megyei frakcióvezetője a párt képviselőházi listavezetője. Kérdésünkre az RMDSZ hivatala megerősítette, hogy saját számításaik szerint is lehet Vaslui megyében képviselőjük. Az Állandó Választási Hatóság hivatalos adatai ugyanakkor még nem ismertek, végleges döntés a hét közepére várható.
Nyitókép: Kelemen Hunor elnök az RMDSZ eredményváróján Kolozsváron (rmdsz.ro)
