A közelmúltban több járványról bebizonyosodott, hogy állati betegségek kórokozóinak emberre való átterjedése (zoonózis) váltotta ki őket. Kézenfekvő feltételezés volt, és ezt az első laboratóriumi eredmények is alátámasztották, hogy így történt ez a XXI. század legsúlyosabb világjárványa, a COVID-19 esetében is. A csapongó emberi fantázia és politikai érdekek találkozásának eredményeként ugyanakkor később komoly lehetőségként vetődött föl, hogy a fertőzés forrása a járvány kiindulópontján, a kínai Vuhan városában működő Virológiai Intézet lehet, amely SARS-jellegű vírusokkal is dolgozik. A gyanakvásra épülő új narratíva terjedését elősegítette az adatszolgáltatást hatalmi reflexeiknek engedelmeskedve nehezítő kínai hatóságok viselkedése is.
Ezt a teóriát komoly szakemberek és véleményformáló értelmiségiek is (átmenetileg) magukévá tették. Az Országút is idézte Matt Ridley biológus, brit felsőházi tag ezzel kapcsolatos álláspontját, aki a patinás Spectatorben fejtette ki, hogy bár
eredetileg maga is olyan tudománytalan szamárságnak gondolta a vírus laboratóriumi eredetét,
mint az ufók vagy a Loch Ness-i szörny létezéséről szóló történeteket, később azonban megváltozott a véleménye.
A járvány érdemi kezelésével gazdasági érdekek miatt késlekedő Trump-kormányzat remek propagandalehetőséget szimatolt abban, hogy következetesen kínai vírusról beszélve a távoli, ellenségként megjelölt birodalomra háríthassa a felelősséget. Nem is sikertelenül; a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy az Egyesült Államokban többen támogatták a laborszivárgás elméletét, mint a piaci eredetet. Joe Biden elnök emiatt utasította a hírszerző ügynökségeket, hogy vizsgálják ki az ügyet, és kilencven napon belül tegyenek róla jelentést. A legtöbb ügynökség azonban inkább a természetes zoonózis elgondolását tartotta elképzelhetőnek, s csak egyikük állt ki a laborszivárgás elképzelése mellett. Egyetlen határozott következtetésük az volt, hogy a vírus nem kötődik biofegyver-kísérlethez.
A New York Times találó megfogalmazása szerint
a közegészségügyi katasztrófa eredetének keresése geopolitikai harcokat szított.
Bár az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) helyszíni vizsgálaton alapuló jelentése valószerűtlennek minősítette a laborszivárgást, az amerikai kormány ezt a következtetést Kína befolyásának tulajdonítva elutasította. Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója ugyan hangsúlyozta, hogy
az Egyesült Államok semmiféle bizonyítékkal
nem szolgált feltételezéseire,
később (nem függetlenül attól, hogy Trump nyomásgyakorlásként felfüggesztette a szervezet amerikai finanszírozását) Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató bejelentette, hogy a WHO minden hipotézis vizsgálatára nyitott.
A korábban összeesküvés-elméletnek tartott elgondolásnak komoly táptalajt adott idén májusban tizennyolc vezető kutatónak a Science-ben megjelent levele, amelyben felszólítottak a vírus összes lehetséges forrásának alapos kivizsgálására, beleértve a laboratóriumi balesetet is. Érvelésük szerint sokkal több kutatásra van szükség annak megállapításához, hogy melyik magyarázat a valószínűbb. E tudósok egyike volt Michael Worobey, az Arizonai Egyetem vírusjárványok eredetével foglalkozó szakértője. Mint Worobey később nyilatkozta, azért volt nyitott a laborszivárgás elméletére, mert a Vuhani Virológiai Intézet földrajzilag közel volt a járvány kiindulópontjához.
Azóta alaposabban megvizsgálta a kérdést, elsősorban azt, hogy
ha a vírus a laboratóriumból került volna ki, miért koncentrálódtak az első esetek sok mérfölddel arrébb,
a Jangce folyó túlpartján található állatpiac környékén?
Vizsgálatairól közleményt jelentetett meg a Science-ben, ezúttal már azzal érvelve, hogy az első megbetegedések földrajzi mintázata és a vírusok genetikai elemzése erősen alátámasztja azt a hipotézist, hogy a vírus a Huanan Seafood Market fertőzött állataitól származott. Térképen ábrázolva is szemléletesen bemutatja, hogy a legkorábbi COVID-19 esetek többsége a Huanan Piac közvetlen közelében volt, a tizenegy milliós metropolis zsebkendőnyi területén, ahol a korábbi SARS-járványt okozó állatokat és a most gyanúba fogott nyestkutyákat is árusították.
A COVID-19 vírus okozta legkorábbi dokumentált megbetegedések több mint fele olyan embereknél fordult elő, akik közvetlen kapcsolatban állnak a piaccal, a víruslabor közelében ellenben csak néhány korai dokumentált esetet találtak. Ez szinte megmagyarázhatatlan, ha a járvány nem a piacon kezdődött – állítja Worobey.
Jesse Bloom, a Fred Hutchinson Rákkutató Központ virológusa nem ért egyet az elemzéssel. Nem gondolja, hogy az adatok bármilyen magabiztos állításhoz elegendők lennének azon kívül, hogy a Huanan Seafood Market szuperterjesztőként működött.
Worobey a kritikákra válaszul arra emlékeztet, hogy ebben
a tizenegy milliós városban a korai esetek fele futballpálya méretű helyhez köthető.
„Nagyon nehéz megmagyarázni ezt a mintát, ha a járvány nem a piacon kezdődött.” Szerinte abszurd feltételezés, hogy a vírusfertőzés a Vuhani Virológiai Intézetben kezdődött, és szinte azonnal átkerült azon kevés helyek egyikére, ahol nyestkutyákat és más, a SARS-1-ben érintett állatokat árultak.
Angela Rasmussen, a Georgetown Egyetem Globális Egészségtudományi és Biztonsági Központjának SARS-CoV-2 kutatásokra specializálódott virológusa szerint rengeteg ellentmondásos és tudományosan nem megalapozatlan kijelentés terjengett, az önjelölt „nyomozók”-nak köszönhetően, akik hobbiszinten űzik az internetes kutakodást. Most azonban látható, mi történik, amikor
egy nagyszerű tudós, aki a pandémiás kórokozókra és a vírusok evolúciójának vizsgálatára szakosodott,
dönt úgy, hogy valódi szaktudással ötvözi a kutakodást.
Ian Lipkin, a Columbia Egyetem Mailman School of Public Health virológusa szerint Worobey kiváló munkát végzett, amikor a rendelkezésre álló adatokból rekonstruálta, ami tudható, és hipotézise ugyanolyan észszerű, mint bármely másik. Mindamellett Lipkin nem hiszi, hogy valaha is megtudjuk, mi történt valójában két évvel ezelőtt.
