Marton Endre 1935-ben forgatott filmvígjátéka a valóságtól elrugaszkodott cselekményt mutat be: hogyan szövődik a szegény parasztlegény (itt állástalan gépészmérnök) és az elkényeztetett királylány (itt a Várkonyi Textilművek elnöke) között évődő, a társadalmi korlátokat átlépő szerelem. A történet jól ismert, ezt a feldolgozást a kérdések teszik időszerűvé. Egy nőnek milyen válaszai lehetnek a munkahelyi elvárásokra? Hogyan védhetjük meg magunkat a munkahelyünkön? Mikor éri meg külföldre távozni? Az Elnökkisasszony csak felveti e kérdéseket, de a választ a nézőkre bízza.

Kocsis Zoltán halálának harmadik évfordulójáról hangversennyel emlékezett meg egykori együttese, a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar. Az est egyik legérdekesebb pontjának Kovács Zoltán Missa Pannonicája ígérkezett. A darab már elhangzott tavaly nyáron Debrecenben, de a budapesti közönség most hallhatta először. Hamar Zsolt vezényletével, Kolonits Klára, Bakos Kornélia, Horváth István és Kovács István szólistákkal érzékeny, hangszínekben gazdag interpretációt hallhattunk.

„A hitet elveszítheted, de hit nélkül nincs élet. A reményt, hogy érdemes, azt elnyüvi az ember az élete során, de enélkül nincs élet, nincs iskola, nincs gyerek, nincs gyógyulás, nincs szerelem.” Gyurkovics Tibor író ezekkel a szavakkal bocsátotta útjára 2002-ben a Horváth Béla országgyűlési képviselővel együtt alapított Parma fidei – a hit pajzsa díjat. A kitüntetést azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz és magyarságukhoz, akiknek emberi tartását és Istentől kapott hitét semmilyen földi hatalom nem tudta megtörni. Idén is a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából adják át a díjat – immár tizenkilencedszer. Ma délelőtt  - a díj történetében harmadik alkalommal - ismét egy nő vehette át a díjat. Imre Margit Ágota nővér Máriapócson él, a Nagy Szent Bazil-rend kötelékében.

Makkai Ádámra emlékezünk Kabdebó Lóránt írásával. A kiváló költő, nyelvész, műfordító a magyar irodalom nemzetközi megismertetésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Nyolcvannégy évet élt.

Roger Scruton Magyarországon elsősorban politikai filozófusként – ezen belül is a konzervatív felfogás elkötelezettjeként – vált ismertté. Arról kevesebb szó esett eddig itthon, hogy eredetileg esztétaként indult, s csak az 1968-as párizsi diáklázadások hatására fordult érdeklődése a konzervatív politikai gondolkodás felé. Magyarul most megjelent kis kötete, A szépről mégis egész munkásságához ad kulcsot, hiszen konzervativizmusa és elkötelezett szépségesztétikája szorosan összefüggött.

Beszélgetés Szalai Máté Közel-Kelet-kutatóval