Az akciófestészet megszabadul a tárgyi világ ábrázolásától (hiány), helyette az ecsetnyomok gesztusjeleivel a mozdulatnyom minőségével-milyenségével, esztétikájával idéz fel a nézőben érzéseket és gondolatokat. A spontán jelek kavargása és/vagy meditatív csendje a festő jelenlétéről tanúskodó tartalommá válik.

A social media, a közösségi média a felnövekvő nemzedékek lelkét haszonszerzés céljából támadó tömegpusztító fegyver tudományos alapossággal célzott manipulációs mechanizmusainak a gyermek külső támasz híján fejlődéslélektani okokból képtelen ellenállni.

Nagy meglepetés nem történt a hétvégi képviselőházi választásokon: az ANO győzött. Két kivétellel minden induló politikai formáció örülhetett. De lesz bőven izgalom az új kormány megalakulása előtt.

Kemény Gyula gyűjteményéből, amely az egyik legjelentősebb magángyűjtemény – szubjektív válogatással – majd ötven műtárgyat mutat be a Bibliamúzeum új időszaki kiállítása, Az alázat érintése. Az alkotások magáról a gyűjtőről, ízléséről is tanúskodnak, s arról is, vajon miért tartott fontosnak egy-egy képet kollekciója gyarapítása szempontjából.

Abádi Nagy Zoltán irodalomtörténésszel,
a Debreceni Egyetem jogelődje, a Kossuth Lajos Tudományegyetem volt tanszékvezetőjével, dékánjával és rektorával beszélgettünk kutatásai és egyetemirányító tevékenységének politikumáról.

A klasszicizmus legtöbbször szerényen bújik meg a barokk monumentálisabb és a historizmus szerteágazóbb építészete között, emiatt olykor nagyvonalúan átmeneti stílusként gondolunk rá. Pedig mi sem áll távolabb a valóságtól.

A Széphalom Könyvműhely az elmúlt három évtizedben folyamatosan adta ki Várkonyi Nándor hétezer (!) oldalas hagyatékából összeállított köteteit. Az életműsorozat idén a végéhez érkezett, az utolsó kötet bemutatóját Pécsett, szeptember 10-én tartották.

XXXX

XXXX

Kiveszni látszik a közgondolkodásból a közjó, minden azt sugallja, „neked ez jár”. Csillogó látszatvilágunkban, miként Jézusnak a pusztában, kísértést kell kiállnunk, s előbb-utóbb dönteni Isten és a mammon, a szolgálat és a pénz között.

Ezzel, a Volhíniában történt tragikus eseményekre utaló címmel jelent meg nemrég a Joanna Urbanska hungarológus-műfordító és Máthé Áron történész-szociológus által jegyzett kötet. Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgettem a lengyel–magyar–ukrán „háromszög” múltja véres fejezetének előzményeiről, a cím jelképi erejéről.