A vidéki Magyarország XIX. századi fejlődését megalapozó vállalkozó szellem jellegzetes képviselője a vándor könyvkötőből nemzetközi hírű gyáriparossá vált
Kner Izidor, az autodidakta nyomdász és közigazgatási szakértő, emellett a marketing ösztönös zsenije,
aki egy takarékpénztári kölcsönből vett használt nyomdagéppel egyszemélyes vállalkozásként 1882-ben indította útjára a még a szocialista évtizedekben is a nevét viselő, magas minőségű kiadványairól ismert nyomdát.
Az első évtizedben főként egyházi énekeskönyveket és vallási szövegeket, később tankönyveket és a közigazgatásban használt űrlapokat nyomtattak.
A kiadványok kicsinyített másából mintatárat készítettek, amely az ország valamennyi területére eljutott.
1911-re a nyomtatvány-mintatár már 624 oldalas volt és kétezerféle közigazgatási nyomtatvány kicsinyített mását közölte. Közigazgatási szaktudásuknak köszönhetően a jogszabályokat értelmezve maguk szerkesztették meg a nyomtatványokat, s gyorsan és nagy példányszámmal dolgozva azonos áron konkurenseiknél jobb minőséget kínáltak.
Idővel népszerűvé váltak a Kner nyomda művészi kivitelű báli meghívói is, amelyekre Bécsből, Párizsból és Berlinből is érkeztek megrendelések. Kern Izidor pályázatokat írt ki festőknek és grafikusoknak, s a megrendelhető meghívókat a Röpke Lapok című folyóiratban adta közre. A „nyomtatvány mintatár nyomdászati és művészeti ismeretterjesztő ujság az érdeklődő nagyközönség számára” minden hétfőn s csütörtökön megjelent, s szétküldése „teljesen ingyen és bérmentve” történt.
A Kner nyomda számos kritikus korszakot élt túl. A román megszálló hadsereg 1919-ben kifosztotta, Trianon elvágta piacának jelentős részétől, a vészkorszak idején a családot deportálták, többüket meggyilkolták, végül a nyomdát 1949-ben államosították.
A szakmai kultúra megőrzése Malatinszky Lajosnak, Kner Imre bizalmas munkatársának, a kneri hagyományok őrzőjének köszönhető,
aki az államosítás után is a vállalat vezetője maradhatott. Az 1956 decemberében megalakult Magyar Helikon Könyvkiadó igényes kiadványainak nyomdai kivitelezését Gyomán rendelte meg, így a nyomda ismét hasznosíthatta a minőségi könyvkészítésben szerzett tapasztalatait. A Kner család helyi megbecsülését jelzi, hogy 1970-ben Kner Imre egykori lakóházában emlékmúzeumot alapítottak. A társaságot 1991-ben privatizálták, 2004 óta részvénytársaságként működik.
Toldi Balázs polgármester bejelentette, hogy színes programsorozattal emlékeznek meg
a polgárosodó Gyoma egyik legjelentősebb alakítójáról, valamint fiáról, a magyar könyvészetet megújító tipográfus, nyomdász, könyvművész Kner Imréről.
Az emlékév célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kner család Gyoma társadalmi, gazdasági és kulturális életére, a magyar nyomdaiparra és a könyvészetre gyakorolt kimagasló hatására.
A Szent Antal Népház áprilisban tudományos konferenciát szervez a gyomai zsidó kultúra hagyományairól, valamint a Knerek kultúraegyesítő tevékenységéről.
Az emlékév nyitó eseményeként február 3-án a Határ Győző Városi Könyvtárban bemutatják a nyomda alapítójának húga, Kner Piroska által 1915-ben írt, máig kiadatlan szakácskönyvet. A szerző életét a családi levelezés és más dokumentumok alapján Parti Nagy Lajos önálló kötetben mutatja be.
Az emlékévhez pályázatok, kiállítások, valamint online játékok is kapcsolódnak. A Hősök napi vezetett Kner városi séta során a családhoz kötődő emlékhelyeket lehet végigjárni. A Kner Sport Club megalakításának 110. évfordulója alkalmából sportrendezvények is lesznek. Az emlékév együttműködő partnere a Kner Nyomda.
A Kner emlékév részeként a város előadásokkal, kiállításokkal, kerekasztalbeszélgetéssel és várostörténeti vetélkedővel emlékezik meg Gyoma és Endrőd egyesülésének 40. évfordulójáról.
Borítókép: Kner Imre, Kner Izidor és Kner Endre
