Páratlan élmény a megszépült szigligeti várból letekinteni a Tapolcai-medencére és a Balaton nyugati öblére, s a kiállítások megtekintése során feltárul a vár és az egész vidék múltja is. Mezey Katalin Szigligeti panoráma című vezércikkében e jeles műemlék felújítását méltatja.

Aktuális rovatunkban a Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában című kiállításról, Riccardo Muti és a Chicagói Szimfonikus Zenekar budapesti koncertjéről, a Peregrine amerikai Hold-szondáról, a Petőfi-verseket szavaló százéves Vilma asszonyról, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő támogatottságának összeomlásáról, a magas- és popkultúra viszonyáról, az épülő hindu Ráma-templomról, a székelyudvarhelyi tragikus kollégiumomlás hátteréről (Krómer István: Romokból építeni), a román politika és titkosszolgálat összefonódásáról olvashatnak.

Két napon belül Két államférfi ment el, Jacques Delors, az Európai Bizottság tíz éven át volt elnöke, az egységesülő Európa egyik legnagyobb hatású vezetője és Wolfgang Schäuble német kereszténydemokrata politikus, akiknek életútját Bod Péter Ákos vázolja fel.

Hanák Gábor szerint Bibó István Élettörténete örök erkölcsi példa; életútját a realitásérzék, s nem az álmodozás irányította. Kortársai szerint volt benne civil kurázsi, ezért bízta meg pártja 1956-ban államminiszteri tisztséggel, s ő a tankokkal körülvett Parlamentben is a helyén maradva kiáltványt írt, nyilatkozatokat szerkesztett a nyugati követségeknek.

Bollobás Enikő Antall József és Henry Kissinger találkozásainak résztvevőjeként fölidézi, milyen nagyra tartották nyugati tárgyalópartnerei a magyar kormányfő stratégiai gondolkodását, nagyívű politikai elemzéseit (A Fürth–Budapest gondolatexpressz).

Patthelyzet alakult ki az orosz–ukrán háborúban, amiért az amerikai fél hajlamos Ukrajnára hárítani a felelősséget, pedig Jójárt Krisztián szerint az ukrán haderő képességei nem tették lehetővé az orosz védelem gyors áttörését (Az állóháborúba fulladás).

Tove H. Malloy és Vizi Balázs Research Handbook on Minority Politics in European Union című tanulmánykötetéről szólva, a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán folyó vitára is utalva veti föl Bakk Miklós a kérdést: Kisebbségbarát-e az Európai Unió? Legitimációs bázisához tartozik a kulturális és nyelvi sokszínűség elismerése és védelme, ami (elvben) a nyelvi jogok elismerését jelenti. Az elmúlt évek geopolitikai változásai azonban a biztonságpolitikai megközelítést a kisebbségpolitikai fölé helyezik.

Sándor Zoltán Apátlanok című novelláskötetét mutatja be Petrusák János (A világgá terebélyesedő fa). A Muzslyáról származó író gondolatai a szórványmagyar sorsban gyökereznek, a soknemzetiségű, sokfelekezetű bánáti világ jelenik meg bennük a maga sokféle nyelvével, érzetével és babonáival.

Mire lehet számítani, ha az emberek többé nem hisznek a csodában? Az író chatablakában támadnak Hangok a múltból Sándor Zoltán novellájában, felidézve egy negyedszázaddal korábbi regénye emlékezetes mondatát.

Fenyvesi Ottó Mélység és magasság, A kert minden fényei, Egészen más, Kissé összevonjuk a szemöldökünket és Vadludak sikongnak című verseit olvashatják.

A Pilinszky Jánosnak szerzőtársai által dedikált kötetek tükrében mutatja be Hafner Zoltán a költő művészi kapcsolatrendszerét Thurzó Gábortól Tandori Dezsőig, egyben felvázolva élettörténetének fontosabb fordulópontjait (A költőnek szeretettel, öleléssel…)

Ternyei bácsi, a kabinos, Hekl Krisztina Chiaroscuro című novellájának hőse minden testi deformitást látott már a strandon, nem csodálható tehát, hogy el-elcsábult egy kis leskelődésre…

Kemencén, Hont vármegye egykori központjában szeretnék elérni a két évszázada gyilkosság, sőt kannibalizmus vádjával ártatlanul kivégzett cigányok rehabilitálását és újratemetését (Borzák Tibor: Lehet végre megbékélés).

Korszakokat, műfajokat átölelő programjaival kalauzolná el hallgatóságát a zene varázslatos világába Szalai Éva Madridot, Hágát megjárt zongoraművész. Amint Réfi Zsuzsannának elmeséli, a Covid okozta bezártság idején szoftverfejlesztővé képezte ki magát, de a zenélésről nem tud, nem is akar lemondani (Akit a zongora nem ereszt).

Elcsendesedett a Nemzet Művésze, a népdalénekes énekhangja, elnémult mindig derűs, vidám kacagása. Szerényi Béla felidézi a közösséget, amelyből indult, ahol az ének még az élet természetes része volt, előadóművészi és pedagógiai munkásságát, közvetlen egyéniségét (Budai Ilona emlékezete).

Életművének átfogó bemutatásával tiszteleg a Műcsarnok és a Várfok Galéria a Picasso múzsájaként ismertté vált, de már korábban ígéretes tehetségnek tartott, s később is elsőrangú művészként elismert, nemrégiben, százegy éves korában elhunyt Françoise Gilot előtt. Csóka Edina Kovács Krisztina kurátorral, a Várfok Galéria művészeti vezetőjével beszélget arról, milyen küzdelmet kellett folytatnia a festőnőnek érvényesüléséért a rá haragvó Picasso árnyékában (Felszálló Főnix).

A Reigl Judit centenáriumi év egyik legfontosabb tárlataként a Műcsarnok a Kálmán Makláry Fine Arts Galériával együttműködve mutatta be a festőművész hét évtizedes alkotói életútjának legfontosabb állomásait. Jankó Judit Galériás és művész sorsszerű találkozása címmel Makláry Kálmánnal beszélget a párizsi és amerikai művészvilágról, Reigl Judit szenvedélyes alkotóművészetéről.

Ökoidill vagy falanszter – Brenner János inkább az utóbbinak, városközpont nélküli, sorházas lakótelepnek tartja az angliai Northstowe „ökovárosát”, amelynek eredeti környezetvédelmi ambícióiból nem sok valósult meg, de még egy valamirevaló pubja sincsen. Sikertörténetként méltatja ugyanakkor a hatvanas évek második felében alapított Milton Keynest, amely szerencsésen ötvözi a városi és a vidéki életforma előnyeit.