A hazai szabályozás jelenleg heti két húsmentes napra is lehetőséget ad a közétkeztetésben, de az erre való áttéréshez szükséges az érintettek informálása, bátorítása is. Az MTVSZ honlapjáról ingyenesen letölthető Heti húsmentes nap a közösségi étkeztetésben című oktatócsomag elkészítését részben ez motiválta. A szervezők a kiadvány mellett kérésre további gyakorlati segítséget is nyújtanak a húsmentes napot bevezetni szándékozó intézményeknek.

A kiadvány fontos része

a túlzott húsfogyasztáshoz kapcsolódó környezeti, egészségügyi és állatjóléti hatások ismertetése,

számos adattal alátámasztva. Egy reprezentatív felmérés szerint például a hazai felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, aminek hátterében a mozgásszegény életmód és a túl sok, főleg állati eredetű zsír fogyasztása áll, ami hozzájárul ahhoz is, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak.

Húsmentes nap az egészségért (képek az MTVSZ-től)

 

A hústermelés negatív környezeti hatásai közé tartozik, hogy

a Föld mezőgazdasági művelésre alkalmas területeinek háromnegyede közvetlenül (legelőként) vagy közvetve (takarmánytermelés) az állattenyésztéshez

kapcsolódik. A húsfogyasztás növekedése további területek megszerzését ösztönzi, ami az esőerdők irtásához vezethet, s hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Az állattenyésztési ágazat felelős ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14,5 százalékáért. A nagyüzemi mezőgazdaság jelentős mennyiségű műtrágyát és növényvédőszert használ, melyek a talajból kimosódva szennyezik a felszíni és talajvizeket.

A világ vízfogyasztásának hetven százaléka a mezőgazdasághoz, ennek egyharmada az állattenyésztéshez köthető. A FAO adatai szerint ezer kalóriát biztosító gabona előállítása fél köbméter, míg ugyanennyi kalóriát tartalmazó húsé nyolcszor ennyi, azaz négy köbméter vizet igényel. A hús iránti keresletet jobbára az iparszerű állattenyésztés elégíti ki, ami állatjóléti mellett egészségügyi problémákat is felvet. A nagyüzemi állattenyésztésben gyakori

az antibiotikumok megelőző használata, ami emberre is veszélyes rezisztens kórokozók kialakulásához

vezethet. Kevesebb, de jobb minőségű, egészségesebb körülmények között tartott állatokból származó hús fogyasztása révén sokat tehetünk környezetünkért.

A cél az érintettek informálása, bátorítása

 

Az oktatócsomag számos, a mindennapi életben alkalmazható gyakorlati javaslattal is él. Az érdeklődők a linkekkel ellátott film- és előadás-javaslatok mentén további információkra tehetnek szert. Az inkább felnőtteknek szóló információk mellett a kiadvány a gyerekek és fiatalok számára gyakorlati feladatokat, játékokat is tartalmaz. A letölthető

plakátokat fiatalok készítették a témához kapcsolódó vetélkedő során, de a szervezők bátorítanak saját plakátok készítésére is.

Az oktatócsomagban szereplő játékokat kilenc fejezetbe csoportosították, de a közeljövőben a bővítésük várható például szituációs-, illetve labirintusjátékkal.

A játékleírásoknál egy rövid, a pedagógusoknak szóló bevezetőt követően akár több variációt is találhatunk a különböző életkorú résztvevők számára. Az oktatócsomag nem titkolt célja olyan érdekességek, újdonságok bemutatása az étkezés kapcsán, melyeket a gyerekek kevésbé ismernek, így ezek kipróbálására bátorítják őket. A játékok között vannak saját fejlesztésűek, továbbfejlesztettek, de olyanok is, melyeket változatlan formában adnak tovább, mert nagyon hasznosnak tartanak, mint például az Okostányér, melyet az iskolák általában már ismernek.

Újdonságok az étkezés kapcsán

 

A szervezők a további fejlesztés érdekében kérik mindazokat, akik kipróbálják, használják az oktatócsomagot, hogy a visszajelzési lapon tegyék meg észrevételeiket, javaslataikat.

Az oktatócsomaghoz kapcsolódik az európai kezdeményezésű, idehaza az Éghajlatvédelmi Szövetség által minden ősszel a mobilitási hétre meghirdetett Mozdulj a klímáért kampány, valamint a kiadványra épülő akció, melynek keretében a versenyző csapatok különféle, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez hozzájáruló gyakorlati feladatokat oldanak meg. A résztvevők a játék során zöld mérföldeket gyűjthetnek olyan környezettudatos tevékenységekért, mint a faültetés, a megfelelő étkezés, a környezettudatos közlekedés. Az elmúlt évek során már ötszáz intézmény kapcsolódott e kezdeményezéshez, ötezer pedagógussal és másfél millió fiatallal.

Az MTVSZ olyan

hálózat kialakításán dolgozik, amelynek célja a szemléletformálás; civil szervezetek, intézmények, vállalkozások szakmai együttműködésével,

az évek során összegyűlt tudásanyag megosztásával a fenntarthatóság széles körű, minden korosztályt elérő megismertetése. Az Ökohálóhoz csatlakozni kívánó intézményektől a szemléletformáló kiadványok használata fejében annyit kérnek, hogy tapasztalataikról küldjenek visszajelzést az MTVSZ-nek.