Az egyetem Jog- és Államtudományi Karának Környezetjogi és Versenyjogi Tanszéke, a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség által szervezett tanácskozás résztvevői arra keresték a választ,
mit kell tenni az éghajlatváltozás okozta generációs és globális igazságtalanságok ellen.
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója megnyitó előadásában a téma etikai és alapjogi kérdéseit elemezte. Idézte a katolikus egyház több dokumentumát, melyekben már évtizedekkel ezelőtt megjelentek az emberi jogok, a közjó, a nemzetek egyenlősége, a javak közösségének kérdései. Külön említette Ferenc pápa közelmúltban kiadott, az éghajlatváltozásra fókuszáló Laudate Deum kezdetű apostoli buzdítását, amelyben a pápa óvott attól, hogy az emberiség a technológia mindenhatóságába vetett hittel haladjon tovább mai önveszélyes útján.
Alapjogi kérdésekről szólva Bándi Gyula elsőként az ENSZ Közgyűlésének múlt nyáron hozott határozatára hivatkozott, amely az egészséges környezethez való jogot az alapjogok sorába emelte. A szószóló szerint a jövő nemzedékek jogait a jelen generációk felelőssége felől kellene meghatározni, s fontos lenne
az önkorlátozás és a kormányzati ciklusokon túlmutató, távlatos gondolkodás.
A jövő generációk hipotetikus örökségének bizalmi vagyonkezelője az állam, de a megőrzés felelőssége mindenkit terhel.
Bándi Gyula: A jövő nemzedékek jogait a jelen generációk felelőssége felől kellene meghatározni (a szerző felvételei)
Botos Barbara Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet elsőként az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületről (IPCC) és annak jelentéseiről beszélt, melyek a nemzetközi klímapolitikai döntések alapjául szolgálnak. Az idén márciusban kiadott VI. értékelő jelentés alaphangja a remény, miközben a valós veszélyekkel is szembesít: a jelenlegi trendek folytatása 3,2 Celsius-fok átlaghőmérséklet-emelkedéshez, ennek következtében a szélsőséges időjárási események és a nyomukban járó katasztrófák gyakoribbá, erőteljesebbé válásához vezethet. Az ENSZ tagállamai által tett vállalások, de főként azok végrehajtása, ütemezése kapcsán kirajzolódó szén-dioxid-kibocsátási görbe jelentősen eltér attól, amely lehetővé tenné a globális átlaghőmérséklet emelkedésének másfél Celsius-fok alatt tartását, ezért több ország ambiciózusabb vállalására lenne szükség.
Szó esett az eddigi klímacsúcsokon született fontosabb döntésekről, és arról, mi várható a dubaji tanácskozástól. A COP28 egyik legfontosabb kérdése a Kompenzációs Alap létrehozása, melyből a klímakatasztrófákkal érintett országok kaphatnának támogatást (s amiről a résztvevő felek már az első napon döntöttek).
Az elmúlt években feszültség alakult ki a fejlődő és fejlett, illetve a fizető és nem fizető államok között. Az országok fejlettség szerinti besorolása ugyanis három évtizede történt, és mára komoly korrekciót igényelne.
Kína nemzeti jövedelme például az elmúlt harminc évben a százszorosára nőtt. A szükséges korrekció azonban komoly gazdasági érdekeket érint.
Botos Barbara a hazai helyzetről szólva a Kárpát-medence átlagnál erőteljesebb melegedését, s az alkalmazkodás, ezen belül a vízmegtartás problémáját emelte ki. Az utóbbi érdekében tervezett beavatkozások finanszírozását vidékfejlesztési források segítik.
Botár Alexa a karbonegyenlőtlenség lényegét mutatta be
Botár Alexa, az MTVSZ energia és klíma programigazgatója a globális karbonegyenlőtlenség kérdésével kezdte előadását.
A bolygó lakosságának leggazdagabb egy százaléka, 77 millió ember ugyanannyi szén-dioxid-kibocsátást okoz, mint a legszegényebb kétharmad, több mint ötmilliárd
fő, akik viszont sok esetben az éghajlatváltozás okozta legnagyobb károkat szenvedik el. Ráadásul a felső egy százalék kibocsátása tovább növekszik, miközben az alsó kétharmadé csökken.
A legfontosabb tennivalók az energiaátmenet biztosítása, a szénfelhasználás kivezetése 2025-re, a fosszilis energiahordozók használatának befejezése 2035-ig, majd a nettó klímasemlegesség megvalósítása 2040-re. Ennek egyik eszköze a globális metánvállalás, amelyhez hazánk is csatlakozott. A metán, a földgáz fő alkotórésze ugyanis a szén-dioxidnál harmincötször erősebb üvegházhatással bír. Botár Alexa hangsúlyozta, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett (és eszközeként) az energiahatékonyság javítása, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelése is lényeges. Idehaza fontos volna
a lakosság számára forrást biztosítani az energetikai korszerűsítésre,
mert jelenleg 2,6 millió háztartás ebből a szempontból nagyon rossz helyzetben van.
Húsmentes nap (pixabay.com)
A konferencia második részében fiataloknak a klímaváltozás kapcsán tett javaslatait, tapasztalatait ismerhették meg a résztvevők. Elsőként Anton Éva, a „Vászonzsákos lány” tartott képes beszámolót a közép-amerikai Hondurasban tett szakmai látogatásáról, melynek során több településen is találkoztak a klímaváltozás szélsőséges időjárási eseményeit saját bőrükön megtapasztaló helyi lakosokkal. Az amúgy is mélyszegénységben élők közül volt, aki a lakását, más a munkahelyét veszítette el a természeti katasztrófák következtében. Az előadással arra akarta felhívni a figyelmet, hogy
a nagy karbonlábnyomú életmód következményei milyen szenvedést okoznak mások számára.
Felelősségünk, hogy életmódunk megváltoztatása révén ezeknek az eseményeknek a bekövetkezését csökkentsük.
Török József Marcell az utazó nagykövet asszonnyal való találkozójukról számolt be, melynek során a klímaváltozáshoz kapcsolódó számos témát volt lehetőségük megbeszélni, és javaslatokat tenni a klímatárgyalók számára. Ezt követően több előadásban a heti húsmentes nap közétkeztetésben való bevezetése érdekében indult kezdeményezésekről esett szó. A hallgatóság megismerhette a hústermelés problémáit, az éghajlatváltozással való összefüggését, valamint a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulóinak beszámolójából a településen a húsmentes nap bevezetése érdekében kifejtett sikeres kampányuk részleteit.
A Mozdulj a klímáért! kampányban részt vevő fiatalok képes üzenetei
Az MTVSZ által szervezett SÉF the World! iskolai versenyről is szó esett, melynek célja a húsmentes étkezés népszerűsítése a diákok körében. A program zárásaként bemutatkoztak a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség Mozdulj a klímáért! kampányában részt vevő fiatalok, képes üzeneteiket egy leporellón adva át a kormányzat szakembereinek.
