A tavaly lebonyolított népszámlálás adatai szerint Szlovákia lakosságának 83,8 százaléka szlovák nemzetiségű, 10,8 százalék valamilyen más identitást jelölt meg. Ezen belül 7,75 százalék, 422 065 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek az erre vonatkozó első, míg további 34 ezer személy a második kérdésnél. A referendum újdonságaként ugyanis kétféle identitást is meg lehetett jelölni. Az állampolgárok 8,5 százalékának, 462 175 személynek magyar az anyanyelve. A 2011-es népszámlálás során még 508 714 személy, az összlakosság 9,4 százaléka vallotta magát magyar anyanyelvűnek.

Szlovákia etnikai térképe 2011-ben (Wikipedia)
 
A magyar anyanyelvűek a legnagyobb arányban (több mint 20 százalék) Nagyszombat és Nyitra megyében élnek.

A legtöbb magyarok lakta városban csökkent a magyarok aránya.

Somorján, ahol 2011-ben ez még 57 százalék volt, 2021-ben már nem érte el az 50 százalékot. Dunaszerdahely 3 százalékos veszteséggel számol, míg Nagymegyeren enyhe növekedés tapasztalható. Bős, az egyik legifjabb város, 80 százalék fölött teljesített ezúttal is, de 2011-hez képes komoly veszteséget könyvelhet el. Szencen, ami szórványnak számít, tovább fogyott a magyar lakosság, már csak a város 11,37 százalékát alkotják. Galántán, Vágsellyén és Diószegen egyaránt pár százalékos csökkenés látható.

Komárom viszont tartja magát, szinte ugyanazt a százalékarányt hozta, mint 2011-ben, de a magyarok száma több mint nyolcszáz fővel csökkent. Kelet-Szlovákiában Királyhelmec enyhébb, míg Nagykapos számaránya komolyabb veszteséget mutat. Ez utóbbi városban mintegy ezerrel fogyatkozott meg a magyar lakosság, s ez százalékban, a 2011-es 60 százalékról nagyjából 53 százalékra zuhanást jelent. A negatív trend itt valószínűleg a nagyarányú elvándorlás számlája is írható.

Komárom központja (Wikipedia)
 
Bár tíz év alatt a legnagyobb mértékben a magyar anyanyelvűek száma csökkent, Sólymos László, a magyar pártok egyesülésével létrejött Szövetség nevű párt országos tanácsának elnöke szerint a népszámlálás eredménye mégis reménykeltő. Míg 1991 és 2011 között 567 ezerről esett vissza 458 ezerre a magyarok száma, miközben az arányuk 10,8 százalékról 8,5-re zuhant,

most a magukat elsődlegesen, illetve másodlagosan magyar nemzetiségűnek tartókat együttesen tekintve az arány gyakorlatilag nem változott.

Sólymos szerint a korábbi zuhanást a magyarok elleni gyűlöletkeltés okozta, ami főként az 1990-es évekre volt jellemző, ma már azonban nem olyan jelentős.

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke (Forró Krisztián Facebook oldaláról)
 
A Szövetség elnöke, Forró Krisztián szerint be kell látnunk, hogy kevesebben vagyunk, mint tíz éve, azok száma pedig, akik a magyart mint anyanyelvet jelölték meg, jelentős mértékben csökkent. A népességfogyás tényét Sólymos sem kérdőjelezi meg. Van bizonyos elszívóerő az anyaország irányába, és van asszimiláció is. Gyurgyík László demográfus szerint a most publikált számok azt mutatják, hogy a szlovákiai magyarok asszimilációja nagyjából abban a mederben maradt, mint az előző két évtizedben; nagyságrendileg nem gyorsult és nem is lassult.

Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal demográfiai osztályának vezetője úgy véli, a második kérdésre érkező több mint 300 ezer válasz igazolta a multietnikusság létezését. A romák és a ruszinok esetében jóval többen voltak, akik a második kérdésnél vallották be az identitásukat. Első helyen 67,2 ezren jelölték meg a roma közösséghez tartozást, míg a második helyen 88 095-en. Ravasz Ábel (Híd) korábban azzal érvelt a kettős identitás lehetősége mellett, hogy

a második kérdés lehetőséget ad a vegyes nemzetiségű családokból származók, illetve egyes roma közösségek tagjai számára, hogy mindkét kötődésüket bevallják.

Példaként a gömöri magyar anyanyelvű romákat hozta fel, akik így magyarnak és romának is vallhatják magukat.

Ravasz Ábel (Ravasz Ábel Facebook-oldaláról)
 
Mint Sólymos László kijelenti: beigazolódott a nemzetiségre vonatkozó második kérdés létjogosultsága, hiszen lehetőséget adott a kevert családokból származó személyeknek arra, hogy bevallják identitásukat, ahogy a roma és a ruszin közösségek tagjai is élhettek a lehetőséggel. Ő a második kérdésnél magukat magyarnak valló személyeket is a közösség részének tekinti. Forró szerint is fontos, hogy a kormány az első és a második kérdésnél magukat magyarnak vallók számát összegezve állapítsa meg a nemzetiségi közösségek létszámát. Ezt szorgalmazta Berényi József, a Szövetség elnökségi tagja is. Zuzana Čaputová köztársasági elnök amellett állt ki, hogy a nemzetiségre vonatkozó két kérdésre adott válaszokat egyenértékűen kell értelmezni.

Berényi József szerint a Szövetség elvárja a koalíciótól, hogy

számolja hozzá a kettős identitású embereket is a magyar kisebbséghez, már csak azért is, mert ez alapján számítják ki, hogy mennyi pénzt adnak a magyar kultúrára,

vagy azt, hogy hol lehet a hivatalban is használni az anyanyelvet. Bukovszky László kormánybiztos feladata létrehozni egy munkacsoportot, amely kidolgozza a nemzetiségre, egyéb nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó népszámlálási adatok értelmezési kereteit. A bizottságba meghívják a kisebbségek, a központi állami szervek és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának képviselőit is.

A kisebbségi nyelvek hivatali használatára vonatkozó, jelenleg 20 százalékos határ hamarosan 15-re csökken. Ennek fényében kell majd módosítani a kormányrendeletet, amely azon települések listáját tartalmazza, ahol hivatalosan használható valamelyik nemzetiség nyelve. A rendelet tervezetét július végéig készíti el a kormányhivatal, és 2023. január 1-jén lépne életbe.

Bukovszky László nemzeti kisebbségekért felelős megbízott (Bukovszky László Facebook-oldaláról)
 
Bukovszky László szerint a 2021-es népszámlálás ismételten igazolta, hogy Szlovákia többnemzetiségű ország, ahol a többségi szlovák lakosság a nemzeti kisebbségek tagjaival él együtt.

Szlovákia nem feledkezhet meg értékes és sokszínű kulturális és nyelvi gazdagságáról.

Rendkívül fontos, hogy a nemzeti kisebbségek identitásuk fejlesztése és az asszimilációs tendenciák ellensúlyozása érdekében képesek legyenek megfogalmazni jogos igényeiket. Az állami és helyi hatóságok hatékony részvétele nélkül azonban nem érhető el a kívánt eredmény.

Ravasz Ábel szerint már az eredmények pontos értékelése előtt is elmondható: 2021-ben egy sokszínűbb Szlovákiát látunk, mint tíz évvel ezelőtt. Gyimesi György kívánatosnak tartja az Alkotmány Preambulumának módosítását úgy, hogy az a kisebbségeket is államalkotó nemzetnek ismerje el.