Ha ezt Hóvári János néhai nagykövet, lapunk egykori szerzője, a Türk Tanács Magyarországi Képviseleti Irodájának volt vezetője, hazánk és a közép-ázsiai országok, nemzetek kapcsolatainak elkötelezett építője megérhette volna! Európai és közép-ázsiai állam- és kormányfők, valamint Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök részvételével az üzbegisztáni Szamarkandban megtartották az Európai Unió, valamint Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán első csúcstalálkozóját.
Gúnykacaj és lekicsinylés kísérte a magyar kormány törekvését a türk államokkal fenntartott kapcsolatok elmélyítésére, és lám, most António Costa, az Európai Tanács elnöke nyilatkozza a közép-ázsiai térségre utalva: „A rendezetlenség és a széttöredezettség világában élünk, ahol az EU számára az egyetlen életképes megoldás az, ha erősebb partnerségeket épít ki a béke és a jólét előmozdítása érdekében.”
A közép-ázsiai térség országai (Wikipedia)
Az orosz olaj- és gázszállítások megszakítása után
Európa létfontosságú energiaszállítójává válik Közép-Ázsia, amely viszont az orosz és kínai befolyás ellensúlyozására hosszú távú partnerségre
törekszik az EU-val; diverzifikálni próbálja a kereskedelmi útvonalakat, és európai befektetéseket szorgalmaz közlekedési és energetikai infrastruktúrája fejlesztésére.
Az EU mára Közép-Ázsia második legjelentősebb kereskedelmi partnerévé vált, s a régió beruházásainak negyven százaléka az Unió országaiból érkezik. A szamarkandi találkozó résztvevői a kapcsolatok stratégiai partnerség szintjére emeléséről döntöttek, s szándéknyilatkozatot írtak alá a kritikus fontosságú nyersanyagok hasznosításáról.
Az együttműködés középpontjában a Kaszpi-tengeri multimodális „Középső Folyosó” áll, amely Kínától Törökországig vezet, s csökkentheti az oroszországi Északi, valamint a Szuezi-csatornán át vezető Déli Folyosótól való függőséget.
Nyitókép: Szamarkand, Ser-Dor medresze (iszlám iskola) (Wikipedia)
