Ferenc pápa felkereste Oroszországnak a Szentszéknél akkreditált diplomáciai képviseletét. A hírt közlő Telam argentin hírügynökség szerint a pápa közvetíteni igyekszik a két ország között. A pápa ukrán, orosz és angol nyelvű háborúellenes üzenetet is közzétett, felszólítva az összes érintett felet, hogy tartózkodjanak minden olyan akciótól, amely még nagyobb szenvedést okoz a lakosságnak, ami destabilizálja a békés együttélést és aláássa a nemzetközi jogot.
A pápa szerint a háború a politika és az emberség kudarca, minden háború után rosszabb hellyé
válik a világ, mint amilyen azelőtt volt.
Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsek, az Ukrán Görögkatolikus Egyház vezetője a kijevi székesegyházban mondott beszédében hangsúlyozta: „Természetes jogunk és szent kötelességünk megvédeni hazánkat és népünket, államunkat és mindent, ami a legdrágább számunkra: a családunkat, a nyelvünket és a kultúránkat, a történelmünket és a lelkiségünket.” Az Úr „mindig a jogtalan támadás áldozatainak, a szenvedőknek és a leigázottaknak az oldalán áll”. Mindazok, akik „világháborúkat robbantottak ki, elvesztették azokat, és a háború bálványozói csak pusztítást és hanyatlást hoztak saját államuk és népük számára”.
Isten „legyőzi az e világi gőgös hatalmasokat, a hódítókat, akik mindenhatónak képzelik magukat, a rátartiakat és dölyföseket,
akik túlságosan bíznak önmagukban”. „Ukrajna győzelme Isten erejének a győzelme lesz az emberi aljasság és gőg felett!" Az „alattomos ellenség” áthágva a nemzetközi jog alapvető normáit „ukrán földre lépett, halált és pusztítást hozva magával”. „Ebben a történelmi pillanatban a lelkiismeretünk szava arra hív, hogy egyhangúlag álljunk ki a szabad, egységes és független ukrán állam mellett.”
Moszkva stratégiájáról az érseknek a katonaideje jutott eszébe. „A szovjet hadseregben az erőszak volt az első és az utolsó eszköze a problémák megoldásának.
Először meg kell ütni az ellenséget, aztán lehet beszélni
vele. Aki párbeszédet próbál folytatni, az gyengének számít. Kulturális, vallási és politikai téren szembe kell szegülnünk azzal, hogy eszköznek tartsuk az erőszakot.”
Sevcsuk érsek szerint „mi olyan nép vagyunk, amely a békét szereti, nem akarunk senkivel sem háborúzni, nem tartunk igényt más országok területeire, de egészen a végsőkig készek leszünk megvédeni közös házunkat, a mi kedves ukrán földünket”. „Ezt az egyházat az Úr a Dnyeper vizének keresztségében adta népének.” „Azóta örökre összefonódott kultúránkban népünk és az egyház történelme, a felszabadulásért való küzdelem története, Isten Igéje megtestesülésének története és az igazság Lelkének megnyilvánulása.”
A magyar Görögkatolikus Metropólia főpásztorai levélben fejezték ki együttérzésüket Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérseknek. „Országuk megtámadásának híre úgy ért bennünket, mintha minket támadtak volna meg. Nekünk is mérhetetlenül fáj ez az igazságtalanság, amelyet testvéreink a saját sorsukban viselnek el.” „Állhatatosan fogunk könyörögni a Mindenhatóhoz, hogy minél hamarabb állítsa le a szenvedést okozó gonoszságáradatot, kérjük őt, hogy enyhítse fájdalmait az ártatlanul szenvedőknek, s azt is, hogy térítse józan belátásra a jogtalanul támadókat.”
Onufrij, Kijev és egész Ukrajna metropolitája, a Moszkvai Patriarkátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyház prímása nyílt levélben hívja fel a híveket és minden ukrán állampolgárt, hogy „még nagyobb odaadással és bűnbánattal imádkozzanak Ukrajnáért, hadseregünkért és népünkért, és kérem, felejtsék el a kölcsönös vitákat és félreértéseket, és egyesüljenek az Isten és hazánk iránti szeretetben”.
„Ukrajna szuverenitását és integritását védelmezve
Oroszország elnökéhez fordulunk, és arra kérjük, haladéktalanul vessen véget ennek a testvérgyilkos háborúnak.
Az ukrán és az orosz nép is a Dnyeper vizében nyerte el a keresztséget, s az e népek közötti háború Káin bűnét ismétli meg, aki irigységből meggyilkolta saját fivérét. Egy ilyen háborút nem igazol sem Isten, sem ember. Mindenkit józan észre intek, amely arra tanít, hogy párbeszéddel és kölcsönös megértéssel oldjuk meg e világi problémáinkat. Őszintén remélem, hogy Isten megbocsátja bűneinket, és Isten békéje fog uralkodni a mi földünkön és az egész világon!”
Gintaras Grušas vilniusi érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a tanács képviseletében felhívást intézett Ukrajna békéjéért. „Együtt és határozottan kell cselekedni, hogy azonnal véget vessünk az orosz agressziónak, és mindent megtegyünk, hogy megvédjük az ártatlan nőket, férfiakat és gyerekeket. Isten nevében, hagyjátok abba, most! A nemzetközi közösség, és különösen az Európai Unió minden lehetséges módon igyekezzen megállítani ezt a konfliktust, hogy
a fegyverek adják át a helyüket a párbeszédnek és a tárgyalásoknak,
hogy megvédjék a nemzetközi jogot, Ukrajna függetlenségét és területi integritását.”
Stanisław Gądecki poznańi érsek, a lengyel püspöki kar elnöke határozottan elítélte Oroszország és Vlagyimir Putyin fellépését mint elfogadhatatlan és szégyenletes barbár cselekedetet, amely egy független állam szuverenitása ellen irányul.
Az Ukrajnai Római Katolikus Püspöki Konferencia felhívást intézett a hívekhez, hogy imádkozzanak „a békéért, államunk vezetőiért, hadseregünkért és mindazokért, akik védik hazánkat, a sebesültekért és az elesettekért, valamint azokért, akik a háborút elindították, s akiket elvakított az erőszak, hogy föleszméljenek.
Őrizzük meg szívünket az ellenségeink iránti gyűlölettől és haragtól. Krisztus világos utasítást ad nekünk, hogy imádkozzunk értük,
és áldást mondjunk rájuk”. E világ fejedelme egyéni csatákat nyer, amikor manipulációra, a hazugság elhitetésére és terjesztésére kényszerít bennünket. Isten Igéje, valamint a legfőbb Igazság, Krisztus legyen segítségünk az igazság keresésében.
Az oroszországi katolikus püspökök arra buzdítják a híveket, hogy legyenek a kiengesztelődés forrásai, ne pedig a gyűlölet gyarapítói. „Országaink népeit nemcsak a közös történelem köti össze, hanem a közös nagy szenvedés is, amely a múltban a háború esztelensége miatt szakadt ránk. Népeinknek kijár a béke, mely nemcsak a háború hiánya, hanem olyan béke, mely abban a szilárd elhatározásban gyökerezik, hogy
tiszteletben tartja a másik embert, más népeket és az ő méltóságukat.
Tudják meg kortársaink, hogy szigorúan számot kell adniuk az általuk végrehajtott katonai akciókról. Hiszen az elkövetkező évszázadok menete nagyban függ mostani döntéseiktől.”
Felszólítanak minden politikai szereplőt, akin ez a döntés múlik, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a konfliktus megszűnjék. „Isten a béke Istene, nem a háborúé, mindenkinek Atyja, nemcsak keveseknek, és
azt akarja, hogy testvérek legyünk, ne ellenségek” – erre hív fel minket Ferenc pápa.
„Azzal a felhívással fordulunk minden emberhez, különösen keresztény embertársainkhoz, hogy szálljanak szembe a hazugsággal és a gyűlölettel, és legyenek a kiengesztelődés forrásai, ne pedig a gyűlölet és az erőszak gyarapítói.
Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, annak az egyháznak a prímása, amelynek nyája Oroszországban, Ukrajnában és más országokban él, mélyen együttérez mindazokkal, akiket ez a tragédia érint. „Felszólítom valamennyi, a konfliktusban érintett felet, tegyenek meg mindent a polgári áldozatok elkerülése érdekében.
Az orosz és az ukrán népnek több évszázados a közös történelme, mely a Rusz megkeresztelkedéséhez,
az apostolokkal egyenlő Szent Vlagyimir fejedelem idejéhez nyúlik vissza. Hiszem, hogy ez az Istentől való rokonság segít meghaladni a megosztottságot és nézeteltéréseket, amelyek a jelenlegi konfliktushoz vezettek.”
„A teljes Orosz Ortodox Egyházat arra hívom, hogy különösen buzgó imádsággal könyörögjön a béke mielőbbi helyreállításáért. A végtelenül irgalmas Úr a Legtisztább Nagyasszonyunk, az Istenszülő és valamennyi szent közbenjárására
oltalmazza meg az egyházunkban lélekben egy orosz, ukrán és más népeket."
Pietro Parolin vatikáni bíboros államtitkár szerint „a tragikus forgatókönyv, amitől mindenki tartott, sajnos valósággá vált. De
van még idő a jóakaratra, van még tere a tárgyalásoknak, van még hely a bölcsesség gyakorlására,
amely megakadályozza a részérdekek felülkerekedését, megvédi mindenki jogos törekvéseit, és megmenti a világot a háború őrületétől és borzalmaitól”. „Mi, hívő emberek nem veszítjük el a reményt, és bízunk benne, hogy a világ sorsát kezükben tartók lelkiismeretében pislákol a fény.”
